Arccal a vasút felé, háttal a BKV-nak
Arról nem esik szó, hogy a korábbi Széll Kálmán Terv 2013-ra szóló vállalásai csorbulnálak. Márpedig ha nem, a költségvetésnek jövőre akár 60 milliárd forinttal is kevesebbe kerülhet a vasút és az autóbuszos szolgáltatók helyközi járatainak üzemeltetése.
Azért, hogy ez 2013-ban így legyen, a kormány a Széll Kálmán Terv frissítésénél arccal a vasút felé fordult. Erre utal, hogy a helyközi közlekedés rövid fejezetének döntő részét a MÁV-nak szentelték. A vezérlő elv, mint mindig, a költséghatékonyság. Aminek jegyében a kabinet most is „jelentős lépéseket tervez”. Például átalakítja a MÁV-leányvállalatok kapcsolati rendszerét, ésszerűsíti egymás közti elszámolásukat, áttekinti, és ha kell, visszaszervezi a korábban kiszervezett tevékenységeket. De ha ez nem elég, belső szervezeti átalakításokat hajt végre, és racionalizálja a központi igazgatás létszámát. Vagyis leereszti a MÁV „vízfejét”.
Persze ezeket már éppen úgy számtalanszor hallani lehetett kormánytisztviselők szájából, mint ahogy azt is: a kabinet azzal is takarékoskodna, hogy átalakítja az utazási kedvezmény- és tarifarendszert, illetve szigorítja a jegyellenőrzést. De újabb spórolásra ad alkalmat a „vasúti menetrend ésszerűsítése”, a „vasúti és az autóbuszos távolsági személyszállítás menetrendi összehangolása, a párhuzamosságok felszámolása”.
Hogy utóbbin pontosan „mennyit fognak” majd, csak hónapok múlva derül ki, mindenesetre a vasút több mint négyszáz vonatát leállították, a Volán-társaságok harminc távolsági buszjáratot töröltek. Amitől a szakminisztérium az idén nyolc, jövőre 12 milliárd forint megtakarítást remél.
Brüsszelben feltehetőleg nagy megnyugvással olvassák majd azt is, hogy a magyar kormány 2011-ben szerződést kötött saját pályavasútjával az állami vasútvonalak működtetésének finanszírozására. Aminek alapján az üzemeltetők a bevételekkel nem fedezett indokolt kiadásaikra költségtérítést kaphatnak: 2011-ben 21 milliárd, az idén 47 milliárd forintot. Ha pedig igazoltan ennél is több pénzre lenne szükségük, az állam készfizető kezességvállalása mellett hitelt vehetnek fel.
A kormány a dugódíjjal járulna hozzá a BKV fenntartásához
A csökkenő források jelentik az alapmotívumot a BKV esetében is. A fővárosi közösségi közlekedés ugyanis nem támaszkodhat tovább a központi költségvetési forrásokra. A jelenlegi modell ugyanis fenntarthatatlan – olvasható a Széll Kálmán Terv frissített változatában. A költségvetési hiánycélok érdekében jövőre 10 milliárd forintot vágnak le a közösségi közlekedés állami támogatásából, a jelenleg 32 milliárd forintos normatívából. (Az állam 4-5 év múlva teljesen kivonulna erről a területről.)
A BKV pedig már így is a csőd szélén billeg. A kilenc hitelező bank június végéig adott haladékot a cégnek, illetve a fővárosi önkormányzatnak a 63 milliárdos adósságállomány visszafizetésére, illetve a refinanszírozás feltételeinek megteremtésére. A főváros helyzetét az sem könnyítette meg, hogy az idei 32 milliárdos normatívát zárolták. (Információink szerint a mai kormányülésen döntenek az összeg zárolásának feloldásáról.)
A kormány mindenesetre úgy véli, hogy a fővárosi közösségi közlekedés működését a jövőben a szolgáltatás saját, növekedő bevételeiből, illetve az új, célzott forrásokból – például dugódíj – már finanszírozni képes az önkormányzat. A BKV jelen állapotában azonban aligha képes kigazdálkodni 10 milliárd forintot. Ekkora megtakarítás csak jelentős járatritkítással lenne elérhető.
A kormány a fejlesztések bevételnövelő erejében bízik. A kabinet ennek érdekében támogatja például az uniós forrásokra támaszkodó járműbeszerzési programot, az elektronikus jegyrendszer, illetve a dugódíj bevezetéséhez szükséges infrastruktúra kialakítását, igaz, csak szűkített változatban. (Vélhetőleg kapu épülhet, P+R parkoló nem.) Mindez valóban növelheti a bevételeket, de nem jövőre.
A kormány két további kártyát ad a fővárosi önkormányzat kezébe. Az egyik a díjemelés, a másik a budapesti kerületek és az agglomeráció bevonása a finanszírozásba. Az utóbbira, a főváros és a kerületek közötti összecsapások eredményét látva, kevés az esély. Az előbbi büdzsénövelő hatása pedig kétséges. A BKV januári tarifaemelési javaslatai között szereplő 11 százalékos emeléstől egyébként egymilliárdos többletbevételt vártak. Tízmilliárdos bevételnövekedéshez duplájára kellene emelni a jegyárakat.
Hatalmas érvágás lenne a családoknak a diák- és nyugdíjaskedvezmények megszüntetése. Az állam által nyújtott fogyasztóiár-kiegészítés csak a kedvezmények 20 százalékát fedezi, ami évente éppen tízmilliárd forintos bevételkiesést okoz. A fenti kedvezmények visszavonásával 2370 forinttal – 6220 forintra – drágulna például a tanuló-, illetve a nyugdíjasbérlet. Erre a lépésre azonban nem kapott felhatalmazást a főváros. Csakhogy a NFM már vizsgálja az utazási kedvezmények szűkítésének lehetőségét.
