A fix díjas csomagok védelmében az előfizetés adóztatását kérik
A két adó között az a különbség, hogy míg a válságadókról megpróbálták elhitetni a közvélemény előtt, hogy azt nem engedik áthárítani a fogyasztókra, az új adónem esetében ez már fel sem merül. Apró jó hír, hogy az internetforgalom megadóztatása nincs napirenden.
A Népszabadság értesülése szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) eredeti szándékai szerint sem foglalkozott komolyan az internet adóztatásának gondolatával. Amikor pénteken egyeztetésre hívták a mobilcégek képviselőit, már csak a telefonra és az SMS-re rakódó pluszteherről beszéltek mint reális lehetőség.
Információink szerint a tegnapi minisztériumi-iparági egyeztetésen ismét felmerült a tévé-előfizetések megadóztatása, de ellentétben a korábbiakkal, ezúttal a mobilcégek vetették fel, hogy minél jobban teríteni lehessen azt az 52 milliárd forintot, amit jövőre szedne be az állam, így az egyes előfizetésekre és egységekre kisebb adóteher jutna. Ennek érthetően nem örülnek a kábeltévé-szolgáltatók, noha vannak a piacon olyan cégek is, amelyek portfóliójában mindegyik szolgáltatás megtalálható. Forrásaink úgy nyilatkoztak: a tárca célja az 52 milliárd beszedése, a részleteket illetően nyitottak a megoldásokra.
A mobilcégek azért kritizálják az eredeti elképzelést (hívásokra percenként, illetve egy SMS és MMS után két forint adó), mert az egyes tarifáknál 25 százalékos, de még az átlagos tarifáknál is 5-10 százalékos adóterhet jelentene, ennek ismeretében pedig félő, hogy a fogyasztók túlságosan visszafogják a költéseiket.
A percalapú adó ráadásul hazavágná a piacon ma már egyre inkább uralkodó, fix árért adott mennyiségű szolgáltatást kínáló csomagokat, akárcsak a végre a vezetékes piacon terjedő, korlátlan használatú tarifákat. E díjcsomagok esetében az adóteher méltánytalan költségnövekedést jelentene a fogyasztóknak, nem szólva arról, hogy az adót beépíteni a számlázási rendszerekbe olyan drága és bonyolult lenne, amivel a távközlési cégek aligha készülnének el.
Ezért azt vetették fel, hogy előfizetésenként szedjék a sarcot. Ez esetben a nehézséget az okozza, hogy a díjcsomagok árai igen változatosak: a csaknem 13 millió előfizetést alapul véve tehát darabonként átlagosan évi négyezer forint lenne, s ha nem lenne ár szerint differenciálva, igazságtalan terhet jelentene azoknak, akik olcsó csomagokra fizetnek elő.
– A legigazságosabb lehetőség persze az lenne, ha a meghatározott szolgáltatásokból befolyó nettó árbevétel alapján határoznának meg egy adókulcsot, amelyet aztán a számla nettó összegére vetnének ki – hangoztatják egyes iparági elemzők. Ezt azonban az unió könnyen burkolt áfának minősíthetné, ráadásul sok összetett csomagban így a mobilnet is adóztatva lenne.
Bármelyiket is választják (a fix adóösszeg kivételével), fennáll a veszély, hogy a fogyasztók az ingyenes, internetalapú szolgáltatások (Skype, Viber VoIP) felé terelődnek, ahol rosszabb ugyan a minőség, de ki lehet bújni az adó alól. Erre még az sem megoldás, ha az adó technológiasemleges lesz, mert a Skype-forgalommal nem tud mit kezdeni az állam.
Évente 8,3 milliárd hívást indítanak a mobil- és 1,6 milliárdot a vezetékes hálózatokból a KSH adatai szerint, az SMS-ek száma évi 1,9 milliárd. Lapunk kérdésére egy szakértő sem merte megbecsülni, hogy az adó mennyiben fogja visszavetni a forgalmat – az elemzők az NGM jóslataival szemben kételkednek abban, hogy a hazai távközlési piac jövőre már növekedésnek indulna.
Inkább arra figyelmeztetnek: az ügyfelek nem fognak többet költeni távközlési szolgáltatásokra, tehát ha az adót is ki kell fizetni, csökken a forgalom, az árbevétel, s így például az állam adóbevétele is.
