A tapasztalat ez esetben túlmutat a cafeteria-rendszer keretein és elemválasztékán, ugyanis a vállalkozások nagy részének jelenleg nem az a legfőbb gondja, hogy melyik cafeteriaelemet kínálják dolgozóiknak, hanem az, hogy egyáltalán tudnak-e béren kívüli juttatást biztosítani a munkatársaiknak. E juttatások kedvezményes adózása csábító, nem véletlen, hogy év végén, a jutalmak időszakában megugrik a feltöltések aránya – tapasztalták ezt tavaly a SZÉP-kártya kibocsátói is. Vagyis jól adni, úgy, hogy minél több maradjon a dolgozó zsebében, lehet alkalmanként is, kihasználva az adórendszer szabta törvényes mozgásteret.

Mostanra egyértelművé vált, hogy a SZÉP-kártya-kibocsátók szűkülő piacon léptek a ringbe. De ott legalább igazságos feltételek között küzdenek, néhány napja ugyanis a kártyakibocsátók termináljainak el kell fogadniuk egymás kártyáit, ami az ügyfelek szempontjából óriási előny, hiszen bármelyik bankkal is kötött szerződést a munkáltatójuk, immár nem számít, kártyájukkal mindenhol, tehát a korábbinál sokkal több helyen tudnak fizetni.

Nemrég hozták nyilvánosságra az OTP Pénztárszolgáltató megrendelésére készült kutatást, amitől a SZÉP-kártyás bankok egyik szeme sír, a másik meg talán nevet. A jó hír számukra az üdülési csekket leváltó kártya sikere lehet. A felmérésből ugyanis egyértelműen kitűnik – és nemcsak ebből, hanem más felmérésekből is –, hogy a SZÉP-kártya a második legnépszerűbb cafeteriaelem, közvetlenül az Erzsébet-utalvány mögött. Egyelőre azt nehéz megmondani, hogy ebben van-e, és menynyi szerepe a nehézkesen indult Erzsébet-utalványnak, amelynek elfogadására kezdetben csak a magyar tulajdonú élelmiszerüzlet-láncoknak sikerült szerződniük.

Az mindenesetre biztató, hogy a munkavállalók jóval nagyobb arányban kérték cafeteriakeretüket elektronikus utalványra, mint amilyen arányú Magyarországon a bankkártyahasználók aránya. A cafeteria-rendszer reformjának egyik alapelve az elektronikus útra terelés, amitől egyszerűbb és átláthatóbb, valamint a túlköltés kényszerétől megszabadított lehet az egész. A papíralapú utalványok egyik nagy hibája éppen az utóbbi, hogy csak bizonyos címletekben lehet azokkal vásárolni, emiatt tulajdonosuk vagy címletértéken felül vásárolt, vagy nem kapott vissza. Ez a személyi kerettel felöltött, tetszőleges részletekben elkölthető SZÉP-kártyánál már nem fordulhat elő. Vélhetőleg ez is sokat nyom a latban, amikor választani kell, és amikor minden forint számít munkáltatónak és munkavállalónak egyaránt. A cafeteriaelemek választási toplistájának elemzéséből kitűnik, hogy a Széchenyi Pihenőkártya vendéglátás és szálláshely alszámlája egyformán népszerű, előbbi a munkahelyi étkeztetésre is felhasználható, vagyis ilyen formában az Erzsébet-utalvány modern alternatívája. Kormányzati tisztségviselők nyilatkozatai szerint az Erzsébet-utalvány is elektronikus lesz, de ennek feltételei idén még nem adottak az elfogadóhelyek oldaláról elsősorban.

A tavaly debütált, időközben megemelt kerettel és több alszámlával bővített SZÉP-kártya a körülményekhez képest jól teljesít – állítják a kibocsátó bankok. Az idei keretfeltöltésekről különböző, de egybehangzóan több tízmilliárd forintos várakozások fogalmazódnak meg, amiket egyedül a cégek pénzügyi helyzetének –ez esetben negatív – eredményei írhatnak csak felül. Mint az OTP kutatásából kiolvasható: több mint 14 százalékkal kevesebb vállalat ad idén béren kívüli juttatást dolgozóinak, mint tavaly. Az egy munkavállalóra jutó béren kívüli juttatások összege átlagosan 7 százalékkal csökkent, 177 ezerről 166 ezer forintra. Míg tavaly a legalább 100 alkalmazottat foglalkoztató cégek 87,3 százaléka biztosított valamilyen kedvezményes adózású cafeteriaelemet, addig idén ez az arány már csak 75,1 százalék.

A béren kívüli juttatást semmilyen formában nem nyújtó vállalkozások 59 százaléka mondta azt, hogy a döntésük hátterében anyagi okok állnak. Megduplázódott, 11 százalékról 22 százalékra nőtt a 60 ezer forintos vagy annál alacsonyabb éves cafeteriahatárt szabó vállalatok aránya, azaz kevesebben adnak kevesebbet.

A SZÉP KÁRTYA ALSZÁMLÁI:

– 225 ezer forint szálláshelyre

– 150 ezer forint vendéglátásra melegkonyhás vendéglátóhelyeken, munkahelyi étkeztetésre

– 75 ezer forint szabadidőeltöltésre, rekreációra, egészségmegőrzést szolgáló szolgáltatásra (egészségpénztárból átkerült elemek).

CAFETERIA ELEMEK TOPLISTÁJA

– Erzsébet-utalvány – 92,1%

– SZÉP-kártya – 67,1%

– önkéntes egészségpénztár

– 65,8%

– önkéntes nyugdíjpénztár –61,8%

– étkezési utalvány – 61,4%

– iskolakezdési támogatás –55,3%

– helyi közlekedési bérlet –48,7%

– egyéb utalvány – 15,9%

– egyéb juttatás – 11,4%

– önsegélyező pénztár – 2,6% (Forrás: OTP Pénztárszolgáltató)