Az ÚSZT energetikai pályázatainak szinte kizárólagos „célcsoportját” alkotó vállalkozások és a közintézmények azonban reménykedhetnek a pályázatok újraindulásában. Tavaly az akkori energiaügyi kormánybiztos, Bencsik János bejelentette, hogy az ÚSZT pénzügyi alapjait alkotó operatív programokon belül 160 milliárd forintot átcsoportosítanak épületenergetikai, illetve megújuló energiás célokra. (Az ÚSZT energetikai kiírásainak nyertesei számára eddig hasonló nagyságrendű összeget kötöttek le.) A pénzt alapvetően a közlekedési kerettől vennék el, mivel a magyar illetékesek szerint ott a pénz az adott határidőig kevésbé hasznosulna, mint az energetika területén. A magyar kormány tavaly év végén küldte el az erre szóló hivatalos kérvényt Brüsszelbe, ám ott azóta sem született döntés. Helyi szakértők szerint az öt hónapja tartó vizsgálódás nem szokatlan, és támogató döntés várható. (Az uniós kifizetések Európai Bizottság által hazánkkal szemben kilátásba helyezett általános csökkentése elméletben ezeket a pénzeket is érintheti. Ám a brüsszeli bürokrácia bugyrait ismerő forrásaink szerint erre a gyakorlatban nincs esély.) A jelenlegi ügyrend szerint a magyarországi pénzek pályázati lekötéséről 2015 végéig kell döntést hozni.

Várhelyi Olivér, a brüsszeli állandó képviselet helyettes vezetője ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy az akár 75 százalékos uniós támogatáshoz időnként még a fennmaradó 25 százalékos önrész előteremtése is problémákba ütközik. Az unió energiahatékonyság-növelési céljaihoz illeszkedően az ország úgynevezett Effort Sharing Decision (ESD)-kvótáinak jövőbeni értékesítéséből a felújítást tervező hazai közintézmények e célra is jelentős forrásokhoz juthatnának – hangoztatta Brüsszelben magyar újságíróknak. Az unió tervei szerint 2020-ig évente a középületek 3-3 százalékát kellene felújítani, ami Magyarországnak évi 200 milliárd forintjába kerülne. Most az elvárások némi könnyítése mellett azért lobbizunk, hogy az EDS-kvótákat megfelelő feltételek mellett értékesíthessük az államközi kereskedelemben. Siker esetén a pénzintézetek bevonásával akár már a konkrét értékesítés előtt is jelentős, épületfelújításokra költhető összegek nyerhetők. Később a forrást akár magánfelújítók számára is megnyithatják – vélekedett.

– Mind a közintézményeknek, mind a vállalkozásoknak nagy szüksége lenne energiahatékonysági pályázatokra –közölte Bart István, az Energiaklub nevű civil szervezet tulajdonában lévő Magyar Energiahatékonysági Intézet Kft. igazgatója. A pénzügyi hatékonyság érdekében ugyanakkor nem tartaná szerencsésnek a 30-40 százaléknál magasabb támogatási arányt.