A Pénzügykutató Zrt. szerint a hátralévő hónapokban tovább romlanak a vállalkozási feltételek. Ezt azzal magyarázzák, hogy a kormány gazdaságpolitikáját két szempont alakítja. Egyfelől a túlzottdeficit-eljárásból következő uniós forrásfolyósítás felfüggesztésének megakadályozása, másfelől a politikai hitelesség megőrzése a választóik szemében. Az utóbbi azt is jelenti, hogy a közeljövőben ismét a nem szokványos gazdaságpolitikai megoldásokhoz nyúlhatnak, amelyek eddig is inkább rontották az ország növekedési esélyét, mintsem javították volna. Az újabb akciótervek terepe vélhetően a közlekedés, valamint az állam és az önkormányzatok közti, korántsem súrlódásmentes feladat- és forrás-újraelosztás lesz. A gazdaságpolitika és ebből következően a gazdasági szabályozórendszer tehát továbbra sem válik kiszámíthatóbbá, ami indokolatlanul rontja a vállalkozási feltételeket.

A cégek működését ugyanis alapvetően határozza meg, hogy biztosak lehessenek abban, nem kapnak a következő hónapban a nyakukba egy újabb adónemet vagy esetleg olyan jogszabályokat, amelyeknek közük nincs a gyakorlati élethez. Ahogyan a GKI-nál fogalmaztak: a jogbiztonság és az előreláthatóság hiánya gúzsba köti a gazdaságot.

A GKI Gazdaságkutató szak értői úgy prognosztizálják, hogy idén a versenyszférában, az öt fő feletti vállalkozásoknál a bruttó keresetek évi 6,5 százalékkal emelkedhetnek. A kisebb vállalkozások és számos nagyobb ugyanakkor nem tudja teljesíteni a kormányzati irányelvet, illetve különböző trükkökkel – például formálisan hatórás foglalkoztatással – bújik ki a minimálbér-emelés követelménye alól, vagy csökkenti a foglalkoztatást. A reálkeresetek – a családi adókedvezménnyel együtt – a versenyszektorban 1,5 százalékkal mérséklődnek, és visszaesnek a reáljövedelmek is. Ez nemcsak a vállalkozásoknál foglalkoztatottaknak probléma, de másik oldalról is nyomja a cégeket. Ha ugyanis nincs pénz, akkor a lakosság nem tud miből fogyasztani. Ha nem vásárol, akkor nincs piaca a vállalkozások termékeinek, szolgáltatásainak.

A háztartások kilátásai azonban nem javultak az utóbbi időkben. A legnagyobb baj, hogy nem látszik, mitől lesznek új munkahelyek. A Pénzügykutató előrejelzése rámutat, tavaly mindössze 31 ezer fővel nőtt a munkát találók száma, s a többlet teljes egészében a részmunkaidőben foglalkoztatottak gyarapodásából származott. Nem javította a háztartások egzisztenciális perspektíváját a munkanélküliség alakulása sem, amelynek rátája országosan ugyan minimálisan csökkent, regionálisan azonban épp azokban a körzetekben emelkedett, ahol a legnagyobb az állástalanság. Hasonlóan látja a helyzetet a Kopint-Tárki is, amely a legutóbbi prognózisában arra hívja fel a figyelmet, hogy ebben az évben a foglalkoztatottság bővülését vélhetően a közmunka eredményezi majd, azaz nem a cégek teremtik az új állásokat.

Az egyes ágazatokat tekintve a GKI Gazdaságkutató arra számít, hogy az év második felében némi konjunktúrajavulás várható az iparban, éves átlagban 4,5 százalékos. Az építőiparban azonban a hat éve tartó visszaesés után 2012-ben újabb ötszázalékos zuhanás várható. A mezőgazdaságban az átlagon felüli 2011. évi termés után átlagos időjárás esetén csökkenés valószínű. A kiskereskedelmi forgalom 2,5 százalékos csökkenése csak tükrözi a gazdasági-jövedelmi folyamatokat, a pénzügyi szektor visszaesése viszont az egész gazdaság fejlődési képességét visszafogja.

A GDP 1,5 százalékkal csökken. Az I. negyedévi markáns visszaesést az év vége felé szerény élénkülés követheti.

A GKI szerint a banki hitelezés keresleti és kínálati oldalról is leépül. A pénzintézetek egyre inkább nem akarnak és nem tudnak hitelezni. A lakosság kerüli a hitelfelvételt, a vállalatok elhalasztják beruházásaikat.

Megszerezhető forrásnak maradnak az uniós pénzek, amelyekhez hiába az adminisztráció egyszerűsítése, illetve az intézményrendszer átalakítása, még mindig nem könnyű hozzájutni.

LÖKETET KAPNAK

Rövidesen megjelenik az Új Széchenyi Terv keretében az a felhívás, amely a 18–35 éves fiatalok vállalkozóvá válását segíti elő – közölte lapunkkal a nemzetgazdasági tárca.

A pályázat a mikrovállalkozást alapítani szándékozó fiatalok felkészítését, képzését, üzleti tervének elkészítését támogatja, emellett – üzleti tervük pozitív elbírálása esetén – vissza nem térítendő támogatásban is részesülhetnek induló költségeikre.

A közel 7 milliárd forintos forrás a tervek szerint 1600 fiatal számára teszi majd lehetővé saját vállalkozás elindítását.