Egy szervónál több kell

Céges gépjárműflotta-beszerzésnél és -finanszírozásnál is folytatódik a tendencia, hogy a legfelső vezetői beosztáshoz tartozó modellkategóriák kivételével a vállalkozások az egységes modellflották felé haladnak, azon belül pedig a kisebb méret és kisebb motorizáltság került előtérbe.

 Továbbra is dízelek vezetik az értékesítési listát, de a kisebb méret mellett is magas fajlagos teljesítmény, valamint a kedvező fogyasztás miatt egyre népszerűbbek az 1,6 liternél kisebb lökettérfogatú, ám turbóval izmosított benzinmotorok. A felszereltségi szintek választásánál a biztonság az első (légzsák, elektronikus menetstabilizáló), és csak ezután jön a komfort (audio, digitális kétzónás klíma).

Élénkült az érdeklődés az olyan praktikus extrák tekintetében, mint a tolatóradar vagy a tolatókamera, valamint az aktív biztonságot szolgáló olyan tartozékok, mint a sávelhagyásra figyelmeztető rendszer és sávtartó asszisztens, az adaptív sebességtartó automatika, a vezetőfigyelmeztető rendszer, a közlekedésitábla -felismerő és holttérfigyelő, valamint az alacsony sebességű ütközéselkerülő rendszer és parkolóasszisztens. Varga Zsombor, a Ford Hungária kommunikációs vezetője szerint az idei év első negyedévében a magyarországi piac 72,7 százaléka volt flottaértékesítés, a Ford esetében ez 84 százalékos, és ezeknél is egyre gyakoribb sztenderd felszereltségnek minősül a klíma, illetve az ülésfűtés.

A Peugeot Hungária marketingigazgatója, Bálint Zsófia szerint a kisautók nyolcvan százalékát benzinmotorral rendelik, a középkategóriában ez az arány ötven százalék. Ma már nem lehet eladni autót klíma, rádió, szervokormány és motoros ablakemelő nélkül, de egyre inkább elvárás a négy légzsák és a kihangosító is. Egyre többen keresik a sebességtartó automatikákat, tolatóradart és gyári navigációt. Az egyterűeknél népszerű a panoráma-üvegtető, és egyre több ügyfél keresi az ülésfűtést, mert a kényelmes tartozék utólagos beépítése nehéz.

A Mazda Motor Hungary értékesítési vezetője, Gyuricza Gábor szerint a januárban életbe lépett kedvezőbb szabályokkal csak kevesen tudnak élni, és csak minden tizedik vevő érdeklődik a nyílt végű pénzügyi lízing iránt, mert nem ismerik az új konstrukció kat. Az Opel Magyarország ügyvezető igazgatója, Koncz Gábor szerint sem hoztak nagy áttörést a jogszabályi változások, és a vállalkozások egyébként is inkább gazdasági szempontokat vesznek figyelembe, mert esetükben a túlfutás nagyobb költséggel jár, mint az illetékcsökkenésből származó megtakarítás. A finanszírozási formák közül a nyílt végű pénzügyi lízing a piac 40 százaléka, az operatív lízing vagy tartós bérlet 30 százalék lehet, a többi közvetlen beszerzés. Az operatív lízinget főleg multinacionális cégek választják, rendszerint anyavállalati döntés miatt. A járműpark nagysága és a cég tevékenysége határozza meg a beszerzési formát. A nyugat-európai flottapiac 85 százalékában operatív lízing működik, ami a gépjárművek teljes körű kezelését jelenti, miközben Magyarországon ez az arány csak 30-35 százalékos. A kezelési költség 150-160 ezer km futásteljesítmény után a karbantartás miatt megnő, viszont a kisebb flottával rendelkezők 200 ezer vagy még több kilométer után cserélnek autót. A cégek fő szempontja a költséghatékonyság lett, a biztonság és a kényelem terén csak a legszükségesebb opciókat rendelik. Az általános flottaautó esetében az ABS, ESP, ködlámpa, riasztó jelenti ezeket a tételeket.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.