Nem állítható, hogy az utóbbi években fénykorukat élnék a kis- és középvállalkozások (kkv). Ezt támasztja alá a Budapest Bank anyabankja, a GE Capital hét európai – köztük három régiós – országra kiterjedő friss felmérése. A lényeg: az utóbbi két évben a szektort erősen csökkenő üzleti aktivitás és beruházási kedv jellemezte. Ennek komoly következményei vannak, számítások szerint Magyarországon például 2011-ben 300 milliárd forinttal csökkent a kkv-szektor bevétele az elhalasztott beruházások miatt. A 250 vállalat megkérdezésével végzett kutatás elsősorban arra volt kíváncsi, hogy a gépek és berendezések, személygépjárművek, haszongépjárművek, IT-eszközök és -szoftverek, irodai felszerelések terén milyen fejlesztések történtek az utóbbi két évben és mi várható a közeljövőben. (Az építőipari beruházásokat és az ingatlanvásárlásokat ezúttal nem vették figyelembe.) A tavalyi magyar mérleg 1594 milliárd forintos ilyen kiadást mutatott, míg az idén várható fejlesztési keret ennél 4 százalékkal, csaknem 60 milliárd forinttal lehet soványabb. Az 1534 milliárdos tétel a hazai össztermék (GDP) 3,9 százalékának felel meg. Az egy cégre eső átlagos beruházás összege tavaly 14,9 millió forint volt, idén ez várhatóan 14,4 millióra csökken. Jellemzően az amortizálódott gépek és termelőberendezések cseréjére szorítkoznak a hazai eszközbeszerzések, fejlesztési keretükből minden második forintot erre szánják a kkv-k. A haszonjármű-kereskedőknek meg kell becsülniük kuncsaftjaikat, ugyanis a vállalkozások tavalyhoz képest erősen, 35 százalékkal kevesebbet hagynak majd náluk. Szolid javulásra számíthatnak a szoftverkereskedők, az ilyen célú kiadásoknál 25 százalékos lehet az előrelépés. A számítástechnikában olyan gyors a fejlődés, hogy aki nem költ erre, az lemarad a versenyben.

Az esetek 39 százalékában a meglévő eszközök elhasználódása, értékcsökkenése a fő motiváló erő a beruházásra. Számos hazai cégnél már valóban nem halasztható tovább a gépek, eszközök cseréje, fejlesztése. Ezt jól érzékelteti, hogy 30 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy tavaly az elavult vagy nem megfelelő berendezések miatt bevételt nyújtó lehetőségtől esett el, átlagosan 2,8 millió forint értékben – ez kivetítve a teljes kkv-szektorra adja ki a fent már említett 300 milliárdos bevételkiesést. A beruházások elmaradásáért a vállalkozások 52 százaléka a bizonytalan gazdasági környezetet említette. A kiszámíthatatlanság mellett második legfontosabb okként a pénzhiányt jelölték meg, ez 45 százaléknyi voksot kapott.

Amíg a beruházások elkerülik Magyarországot, addig a cseheknél és a lengyeleknél már emelkedő költést mértek a szakemberek. A csehek kétszázalékos többletéhez képest Lengyelországban valóságos beruházási forradalom zajlik 2012-ben, 34 százalékkal emelkedik a fejlesztésekre szánt összeg. Ezek az arányok köszönnek vissza a jövőképpel kapcsolatok elvárásokban is. A magyar kkv-k majd 60 százaléka pesszimista szektorának kilátásaival kapcsolatban, és csupán egynegyedük optimista. Ezzel szemben a csehek jóval derűlátóbbak: a megkérdezetteknek mintegy fele működési környezete javulását várja erre az évre. A legoptimistábbak a lengyel cégvezetők: 57 százalékuk nyilatkozott pozitívan a jövőről, és csupán 15 százalékuk számít stagnálásra, rosszabbra fordulásra.

A negatív jövőkép ellenére a hazai vállalkozások közel negyede létszámnövelést tervez erre az évre, míg 12 százalékuk csökkenteni akarja alkalmazottai számát. A felmérés során ismertetett tervek alapján 2012-ben körülbelül 37 ezer új munkahely létrehozásával számolhatunk. A csehek 71 ezer, a lengyelek 224 ezer új munkahely létrehozását tervezik.

Takács Zoltán, a Budapest Bank vállalati üzletágának értékesítési vezetője nem lepődött meg a felmérés eredményei láttán, azok visszaigazolták eddigi tapasztalataikat. Egyértelművé vált, hogy a válság hatására a cégek óvatosabbak lettek, legtöbben kivárnak a beruházásokkal, és a külső finanszírozási forrásigény csökkentésére törekszenek.

A Budapest Bank a stabil, hosszú távú stratégia mentén működő vállalkozások finanszírozására helyezi a hangsúlyt. Ilyen, az eszközeikkel jól gazdálkodó cégek még a rossz ágazatoknak tartott iparágakon belül is találhatók. Ezeket a tartalékaikban megfogyatkozott vállalatokat forrásokkal kell ellátni, hogy termelési igényeiket fedezni tudják, ne veszítsenek el forráshiány miatt üzleti lehetőségeket – hangsúlyozta Takács Zoltán.