Ugyanakkor míg nálunk a vállalkozási kedv erős, a kisvállalkozásoknál ma is gyakran tetten érhető, hogy vezetőik az alapvető üzleti ismereteknek is híján vannak. Pontosan ezért igen jelentős itt a franchise hálózat szerepe, mivel a vállalkozó jól bejáratott cégér mellett egy többé-kevésbé részletes üzletviteli szabályzatot kap, illetve a hálózatok szervezői folyamatosan képzik a hozzájuk bekerülő tagokat.

Egységben a siker

– A válság, illetve a recesszió inkább a gyengébben szervezett hálózatokat, illetve vállalkozásokat rostálta ki – mondja Mandel Katalin, a Magyar Franchise Szövetség (MFSZ) főtitkára. – Akik azonban körültekintően választották ki, hogy melyik hálózathoz csatlakoznak, hosszú távon építették üzletüket és szigorúan betartották a hálózat működésének a szabályait, azok jóval nagyobb eséllyel vészelik át a nehéz időszakot, mint a független vállalkozók. A hálózatszervezés egyáltalán nem csökkent a válság hatására, több új külföldi név lépett be a piacra, és jó pár hazai franchise hálózat is elindult. Így az MFSZ tagsága is 15 új taggal bővült 2008-hoz képest, ami jóval nagyobb növekedési arány, mint amit a válság előtti években tapasztaltak. Mandel Katalin szerint kettősség jellemzi az időszakot: a magas vásárlóerőt igénylő hálózatok és a kifejezetten a legolcsóbb szolgáltatást nyújtó cégek erősödtek meg. Például a drágább körbe sorolható exkluzív fitnesz-, illetve testkultúraszalonok – ahol egy egyórás foglalkozásért elkérnek akár 5-7 ezer forintot – a jellemzőek.

A legjobbkor lépnek

Azok a vállalkozók, akik most gondolkoznak a hálózathoz való csatlakozáson, lehet, hogy a legjobbkor lépnek: a válság hatására a hálózatszervezők –masterfranchise-tulajdonosok – most minden módon igyekeznek megkönnyíteni a belépést köreikbe. Igaz, arról nem igazán hallani, hogy a franchise után fizetett átvevői díjakból – royalty – engedtek volna a cégek, sokkal inkább a kiegészítő szolgáltatásokon karcsúsítanak, vagy rugalmasabban kezelik az együttműködés feltételeit. Míg a royaltyk rendkívül változatosak – van, ahol átalánydíjat kér a hálózat gazdája és van, ahol forgalomarányosan kell fizetni, így 0-tól 10 millió forintig terjedő összegekkel lehet pályázni. (Ahol nem kell fizetni átvevői díjat, az többnyire termékfranchise, azaz a hálózatszervező által szállított alapanyagot használják fel, és ebből származik a szervező cég haszna.)

Magyarországon a franchise vállalkozások kiépülési költsége – bár itt is jókora a szórás – jellemzően 5 és 15 millió forint között van. Nagyon fontos, hogy a hálózathoz csatlakozni vágyó ne hamarkodja el a döntést – illetve ne akarjon egy év alatt meggazdagodni a vállalkozásából, ami szintén tipikus probléma. A franchise-szerződés aláírása előtt érdemes tanulmányozni a kiválasztott hálózatot, „lecsekkolni” a franchise-tulajdonost, illetve – ahol van – az itteni masterfranchise-tulajdonos céget, azaz cégbíróságokon megnézni, hogy ki a tulajdonosi kör, megfelelően tőkeerősek-e a vállalkozások.

Nagyon fontos: a cégér mit sem ér a pontos üzletmenet nélkül. A vállalkozónak érdemes pontosan átbeszélni, hogy mit vár tőle az átadó, és a szerződést is alaposan átolvasni.

Néhány millióból

Ahogy a franchise átvevőkre, úgy a hálózatok alapítóira is igaz, hogy kis befektetéssel – nemritkán mindössze egy jobb autó áráért – hozták létre üzletüket. És recesszió ide vagy oda, az utóbbi években is számos hazai hálózat indult el egy jó saját ötlet nyomán. Hitelt kapni új vállalkozásra nehéz, ám a jó ötletek, a magyar kurázsi a recesszió alatt sem tűnt el. A franchise sajátossága pedig az, hogy sokszor éppenséggel a kisebb tőkeerővel rendelkező vállalkozások tudnak sikeres üzletté fejlődni.

A franchise hálózatok legnagyobb értéke a jó ötlet mellett ma is az üzletmenet aprólékos ismerete, ami csak akkor tud eladható „know-how”-vá erősödni, ha a céghálózat-alapító maga is kicsiből kezdi és maga alakítja ki a legjobb üzleti modellt. (Megfordítva: jó pár külföldi „nagy név” hagyta el a magyar piacot azért, mert a másutt kikísérletezett és tévedhetetlennek hitt üzleti modellje itt nem működött.)

A kicsiből gyorsan nagy hálózattá fejlődött magyar kezdeményezés egyik iskolapéldája a BioHair fodrászszalon-hálózat, amely cirka két év alatt nőtt egy pici üzletből 30 üzletből álló hálózattá. Az ötletet voltaképpen a recesszió kényszerítette ki: Perger Gabriella ügyvezető igazgató korábban évekig társtulajdonos volt egy presztízsszalonban, ám a válság beköszöntével azt tapasztalta, hogy egyre kevesebben tudták megengedni maguknak a drága fodrászatot. „Éjszakákon át töprengtem, hogy milyen fodrászszolgáltatásra van szüksége egy mai nagyvárosi nőnek” – mondja. Végül arra jutott, hogy olcsónak, gyorsnak kell lenni, illetve azt is hangsúlyozni kell, hogy minden, amit felhasználnak, természetes alapanyagokból készült. Ez az elgondolás vezetett a BioHair-koncepcióhoz, ahol az olcsóság mellett alapelv, hogy nincs szükség előzetes bejelentkezésre, az utcáról betérő vendég szinte azonnal beülhet a fodrászszékbe.

Koncepciógyártás

A másoknál jóval olcsóbban szolgáltató BioHair működése csak nagy forgalom mellett térül meg, naponta legalább 30-35 vendéget kell fogadniuk. Ezt a korábbi presztízsszalon csak tíz év után, kialakított vendégkörrel tudta hozni, így kérdéses volt az új üzlet sikere. De hamar kiderült, hogy az olcsó, gyors és modern fodrászatra óriási az igény. Még így is jó egy évig üzemeltették az első szalont, mielőtt franchise hálózatot kezdtek volna szervezni. Később egy 150 négyzetméteres saját szalont is nyitottak, hogy ahhoz is kialakíthassák a megfelelő cégvezetési módot.

Családi vállalkozásoknak kínál lehetőséget a most piacra lépő Twist & Chips hálózat. A tulajdonosok, Kókai András és Villányi Gábor saját maguk találták ki az üzletüket, ami nem más, mint frissen sütött, egyedi megjelenésű papírtölcsérben kínált burgonyaszirom egyedi árusítókocsiból. A cégvezetőpáros két éve járja az országos fesztiválokat, és úgy látják, sikerült egy piaci rést találniuk. Jelenleg két saját kocsival dolgoznak, és három franchise átvevőjük van, az egyik egy állandó helyen lévő üzlet Pesten. Külföldről is érdeklődnek, így lehet, hogy rövidesen Németországban, Angliában és Írországban is lesznek Twist & Chips emblémás árusítókocsik. Nem mellékes: a kinti vállalkozók számára az üzlethez szükséges 5,4 millió forintnyi befektetés elenyésző, és gyorsan megtérül.

Exportképes ötlet

Eleve a külföldi piacra készülő franchise hálózat a most induló Xbody fitnesz-franchise. Füzessy Balázs és cége már évek óta foglalkozott EMS-technológiával működő fitneszgépek eladásával és alkalmazásával. (EMS-eljárás, amikor gyenge elektromos impulzusokkal munkára késztetik az izmokat. Ilyenformán jóval intenzívebbé lehet tenni egy edzést, amivel jelentős idő spórolható meg: Füzessy Balázs szerint így egy 20 perces edzéssel ugyanolyan eredményt lehet elérni, mint egy kétórás „hagyományos” tréninggel.) A cégvezető Xbody szolgáltatását azoknak ajánlja, akiknek nincs idejük hosszabb, rendszeres tréningre. Bár a hazai piacon is több mint ötven ilyen, EMS-elven működő fitneszgépet sikerült értékesíteni a cégnek, ám Füzessy Balázs elsősorban úgy gondolja, hogy az általuk kialakított szervezett fitneszszolgáltatás külföldön tud hálózattá épülni, rövidesen Svájcban több tucat Xbody-gép, illetve szalon nyílhat meg, de Németországból és Izraelből is komoly érdeklődésre számítanak.