A kutatások szerint 5,7 millió potenciális hazai vásárló a neten tájékozódik, mielőtt bármit is venne. Ez pedig roppant nagy kört jelent, megéri építeni rá. Ezek alapján egyértelműnek látszik: a vállalkozások sikere is nagyban múlik azon, hogy jelen vannak-e a világhálón, vagy sem. Már csak azért is, mert 5,7 millióan nemcsak keresnek, hanem kilencven százalékuk talál is valamilyen terméket vagy szolgáltatást –derült ki a felmérésből. Ehhez képest valóban bántóan kevésnek hat a webshopok esetében mért 13 százalékos mutató, hiszen a jelek szerint egy ilyen felállítása jelentősen növelheti egy-egy kkv árbevételét. Ez az alacsony mutató annak ismeretében különösen meglepő, hogy magánemberként a vállalkozások vezetőinek csaknem kilencven százaléka vásárolt már online rendszerben, tehát többségük elvileg tisztában van az előnyökkel.

A kutatásban a vállalkozások 48 százaléka arról számolt be: nőtt a forgalma azt követően, hogy elindította internetes áruházát. Az átlagos fejlődés elérte a 26 százalékot. A kis- és középvállalkozások vezetői számára igencsak megfontolandó mutatónak látszik, hogy a cégek csupán egy százaléka jelezte, hogy a virtuális boltjára fordított erőfeszítések után is csökkent az árbevétele.) A kkv-k körében tapasztalható visszafogottság annak tükrében is figyelemre méltó, hogy egy a McKinsey által végzett kutatás szerint a vállalkozások legtöbbje szerint az internet legnagyobb előnye a nagyobb piaci hozzáférésben és a költségek csökkentésében

Ezen túlmenően egy másik, egyáltalán nem elhanyagolható körülmény, hogy az online kereskedelem azon kevés gazdasági terület egyike, amelyre a gazdasági válság nem hatott negatívan, sőt az elmúlt években töretlenül fejlődött – állapítja meg a kutatás. Az interneten értékesítő kiskereskedelmi boltok forgalma 2009-ben megközelítette a 100 milliárd forintot, 2010-ben pedig a 133 milliárdot, amely a teljes kiskereskedelmi forgalom 1,8 százalékát teszi ki. A világhálón történt vásárlás előnyeit ugyanakkor egyre többen ismerik fel: nem kell elmenni az üzletekbe, hanem otthon ülve is megtekinthető több bolt kínálata, összehasonlíthatók az árak, és bármikor megrendelhető a termék. Ehhez persze hozzátartozik a fogyasztók azon vélekedése is, amely szerint azért nem részesítik előnyben a netes beszerzést, mert a kívánt tárgyat, tárgyakat nem tudják megnézni, tapintani.

A webáruházakból rendelők 76 százaléka viszont kifejezetten a kényelmi előnyöket említette, egy másik nyomós érv volt, hogy az interneten árult termékek jellemzően olcsóbbak, mint a hagyományos kereskedelemben. Azt is érdemes figyelembe venni azonban, hogy mely területek lehetnek azok, amelyek felé valóban érdemes nyitni, milyen profilú cégeknek jelent valóban értékes lehetőséget már most a világháló. A webshopokból a fogyasztók leggyakrabban könyvet (59 százalék), műszaki cikkeket (55 százalék) rendelnek. Népszerű az internetes szállásfoglalás (38 százalék), és különböző programokra szóló belépőjegyeket is sokat vásárolnak online (34 százalék). A vállalkozások egy része a költségcsökkenést nevezte meg „járulékos” előnyként, hiszen spórolhatnak az üzletbérlésen, hirdetési kiadásokon – náluk az üzemeltetési költségek átlagosan 24 százalékkal mérséklődtek.

Az internetes áruházak létrehozásától azt tartja vissza leginkább a cégeket, hogy termékeik, szolgáltatásaik értékesítésben ez nem jelent releváns súlyt, vagy nem tapasztaltak erre igényt vásárlóik körében. Sokan említették, hogy egyszerűen nem volt idejük ezzel foglalkozni. Pedig egyes gazdasági előrejelzések igencsak figyelemreméltó megállapításokat tesznek, amelyeket érdemes lehet megszívlelniük a kkv-knak. Ezen prognózisok arról szólnak, hogy a hazai lakosság internetes kiadásai 2015-ig a duplájára emelkednek.