Tízből egy vonat késik
Tíz év alatt átlagosan nyolc másodperc késés – Richard Hammond és James May nem szoktak meglepődni a hajmeresztő katalógusadatokon, a japán Shinkansen szuperexpressz számait mégsem tudták szó nélkül hagyni. A brit BBC TopGear autós magazinjának műsorvezetői a távol-keleti szigetországban forgatva nem arra kapták fel a fejüket, hogy a Japan Railways földrengés- és tájfunbiztos nagy sebességű vonatai akár óránként 300 kilométeres tempóra is képesek. Ilyet már láttak. Inkább arra, hogy Oszakában olyan világba léptek, ami nemcsak a magyar vasúton, de egész Európában ismeretlen: a másodpercek dimenziójába.
A magyar vasút személyszállító szerelvényeinek átlagosan 90,2 százaléka menetrendszerűen közlekedett 2011-ben. Vagyis, a MÁV-Start hozta az uniós átlagot, volt nála rosszabb és jobb is. Romániában csak a vonatok 79,18 százaléka tartotta a menetrendet, Szlovákiában és Ausztriában több mint 96 százaléka. Mindezt úgy, hogy a percnél rövidebb időtartam az európai vasutaknál nem létezik. Olyannyira nem, hogy a Nemzetközi Vasútegylet (UIC) előírásai, vasutasul „döntvényei” szerint, ha egy személyvonat a végállomásra öt percnél kisebb késéssel fut be, nem is késett. Pontos vonatként veszik számba, mint ahogy a 30 percnél kisebb késést összehozó tehervonatokat is.
A megbocsátó szabályozásnak hála az apró, mindennap bosszúságot okozó késések nem látszanak a statisztikákban. Ami a vasútnak nem is nagyon hiányzik, hiszen késés van így is bőven, de gyakran nem akkor, amikor azt várnánk. Példa erre, hogy tavaly az év első téli hónapjaiban a MÁV-Start járatainak országos menetrendszerűsége alulról karcolgatta a lényegesen jobb járműveket és pályákat üzemeltető Deutsche Bahn (DB) 93 százalékos eredményeit. Messze felülmúlta a vonatainak negyedét-harmadát rendszeresen késve közlekedtető román vasút (SNCFR) mutatóit, és jobban teljesített a szintén 15-30 százalékos késési hányadot mutató horvát vasútnál (HZ) is. Majd éppen júliusban bukott: szerelvényeinek csak 87 százaléka tartotta a menetrendet.
A késési statisztikák hullámzó eredményeihez a távolsági és elővárosi vonatok egyaránt hozzájárultak. A MÁV szakemberei szerint a nagy távolságokat futó Intercity (IC) vonatok pontosságát leíró statisztikai eredmények egy szempillantás alatt „lerombolhatók”. Ezekből a járatokból ugyanis összességében kevés van, így egy-egy szerelvény „megcsúszása” aránylag nagy menetrendszerűség romlással járhat. A tavalyi mélypont éppen júliusban volt, amikor az IC-k több mint 44 százaléka késve ért rendeltetési helyére.
Ezzel együtt a távolsági vonatok miatt a magyar vasútnak talán nem kell szégyenkeznie. A horvát vasút menetrendszerűségét a MÁV-Start 2011 tizenkét hónapjából kilencben, még a legrosszabbnak számító júliusban is felülmúlta. Igaz, vonatai lényegesen többet késtek a német vasút járatainál. Az osztrák ÖBB szerelvényeinek pontosságától a magyar IC-k szintén elmaradtak. Az igazi favoritnak számító finn vasút (VR) gyakran 97 százalék feletti távolsági pontossága pedig hazánkban utasnak és vasutasnak egyaránt álom marad – egy ideig még biztosan.
Az elővárosi vonatok késései nem csak a statisztikák romlása miatt okoznak fejfájást a MÁV-Start vezetőinek. A naponta útnak induló 700-750 járat átlagos menetrendszerűségén nem látszik meg, ha egymás után sok szerelvény pontatlanul közlekedik. Bármennyire is elfedik azonban a kimutatások a késéseket, az elővárosi forgalomban tavaly szolgálatot teljesítő, a végállomására késve érkező 10-15 százaléknyi szerelvény jóval több utazónak okozott bosszúságot, mint „legsötétebb” hónapjukban az IC-k. Mert hát az előbbieknek jóval több utasuk volt, mint a távolsági vonatoknak.
A MÁV-nál ezzel együtt azt mondják: bármekkora is a magyar vasút lemaradása az elővárosi közlekedés járműparkjának műszaki színvonalában a fejlettebb uniós vasutakhoz képest, az eddigi fejlesztések éreztetik hatásukat. Azokon az elővárosi vonalakon legalábbis, amelyeken a néhány éve beszerzett Flirt, Talent és Desiro motorvonatok közlekednek, a menetrendszerűségen is meglátszik a színvonaljavulás. Még akkor is, ha a MÁV-Start elővárosi járatainak pontossága tavaly nem múlta felül a horvát vasútét, a németek, az osztrákok vagy a finnek teljesítményétől pedig néhány százalékkal elmaradt.
De meglehet, azoknak van igazuk, akik szerint az egymást néhány százalékkal előzgető európai vasutak valójában „sehol sincsenek”. Igazukat erősíti, hogy a Shinkansen bármennyire is vágtatott, a Japánban forgató TopGear stábjának szuperexpresszel utazó tagjait Jeremy Clarkson megelőzte. Igaz, csak hajszállal, és az autós magazin harmadik műsorvezetőjének „győzelme” legkevésbé sem a vonaton múlott. A gépkocsival utazó televíziós alighanem csúnyán lemaradt volna, ha kollégáinak nem kell átszállnia, és mondjuk riksára váltania.
A japán vasút tartotta a menetrendjét.
