Hová lett néhány hónap alatt kilencmilliárd forint a vagyonból?
A második körben elvégzett munkájukat sem fizették ki az M43-as autópálya második ütemében közreműködő alvállalkozóknak. Emlékezetes: a pórul járt cégek képviselői 2010-ben több demonstrációt tartottak, sőt megkezdték a pályatest visszabontását is. Összesen mintegy hárommilliárd forintot követeltek a Szeviép Zrt.-től, amely a Szeviép–Tisza M43 konzorcium tagjaként szerződött az alvállalkozókkal, de 2009 szeptembere óta nem fizette ki az elismert és befogadott számláikat. A cég 2010 áprilisában fizetésképtelenség miatt csődvédelmet kért, júliusban aztán a csődegyezségi tárgyaláson a CIB meghiúsította a megegyezést, augusztus 13-án pedig a Csongrád Megyei Bíróság elrendelte a társaság felszámolását.
Temesvári Zoltán szegedi ügyvéd, a ki nem fizetett vállalkozók jogi képviselője felidézte: a felszámolás kezdetét követő 40 napon belül 15 milliárd forint hitelezői igényt jelentettek be. Nem sikerült hitelezői választmányt létrehozni, mert a hitelezők egy része nem volt együttműködő. Később számos furcsaság történt a felszámolás során. Azon a tanácskozáson, ahol meghiúsult a hitelezői választmány megalakítása, a felszámoló Cash & Limes Zrt. képviselője arról tájékoztatta a hitelezőket, hogy vélhetően mindössze egymilliárd forint jut a követelések kielégítésére. Előzőleg, a csődvédelem idején is ugyanez a cég látta el a vagyonfelügyelői feladatokat. A Szeviép képviselői akkor még tízmilliárd forintos vagyonról és kintlevőségről beszéltek, és ezt a vagyonfelügyelő jóvá is hagyta.
– Ide tenni kell egy hatalmas kérdőjelet: hová lett néhány hónap alatt mintegy kilencmilliárd forint vagyon? – fogalmazott Temesvári. Föl is tette a kérdést a felszámoló képviselőjének, aki azt válaszolta: a vagyonkezelőnek nem kell ellenőriznie, hogy a tulajdonosok által megjelölt összeg valós-e, csak a reorganizációs terv jogszerűségét. Az ügyvéd ma sem tartja elfogadhatónak ezt az érvet. Mint mondja, ha ez így van, akkor hiába is született volna meg a csődegyezség, nem lett volna forrás a végrehajtására.
A hitelezői választmányi egyeztetést követően a felszámoló arról tájékoztatta a hitelezőket, hogy a Szeviép korábbi döntéshozói számos saját érdekkörbe tartozó cégnek adtak tagi kölcsönt, s a felszámoló szerint ezek megtérülése nem várható – idézte föl Temesvári, aki reméli, az illetékes hatóságok megvizsgálják, történt-e bűncselekmény. Az teljesen világossá vált: a Szeviép megmaradt vagyonából a „mezítlábas vállalkozóknak” semmi nem jut, ami befolyik, azt elviszik a bankok. Beszélgetésünk idején még volt eladó ingatlan, de az is banki jelzáloggal terhelve.
A beruházó, a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő (NIF) Zrt. vizsgálata megállapította, hogy a Tisza M-43 Konzorcium tagjai megsértették a hatályos szerződéses feltételek több pontját. A Szeviép egyszerre volt a konzorcium tagja és alvállalkozója. A munkát további alvállalkozóknak adta tovább, a pénzt alvállalkozóként fölvette, de nem adta tovább azoknak, akik a munkát elvégezték.
A Szeviép felszámolásával és az alvállalkozók levonulásával veszélybe került az M43-as autópálya további építése, amelynek befejezése csaknem fél évet csúszott. A NIF közreműködésével tárgyalás indult a konzorciumot vezető spanyol érdekeltségű Sedesa és az alvállalkozók egy csoportja között. A Sedesa jelentősen csökkentett áron megvásárolta a cégek Szeviép felé fennálló követelését. A Sedesa ezt kifizette, így a vállalkozók folytatták az építést. A további munkáknak azonban újra nem kapták meg az ellenértékét. Közel 200 millió forintot követel az a vállalkozói csoport, amelynek jogi képviseletét Temesvári látja el.
Időközben a konzorciumot vezető Sedesát Spanyolországban fölvásárolta az Ezentis Infraestructuras nevű cég, amelynek anyavállalata idén januárban csődöt jelentett.
– Ilyenkor az a szabály, hogy a magyarországi fióktelepet fel kell számolni – magyarázta Temesvári. – A NIF még nem fizette ki az Ezentisnek az autópálya-építés teljes költségét. Félő, hogy ha ez nem történik meg, mielőtt elindul a felszámolás az itteni leányvállalat ellen, akkor a magyar vállalkozók pénze elvész. De előfordulhat az is, hogy amit a NIF majd kifizet az autópálya-építésért a magyar és az európai adófizetők pénzéből, azt a spanyol vállalatot hitelező bankok kapják meg.
Ezt a helyzetet előre látva az Ezentis magyar leányának vezetői úgy nyilatkoztak: ők a munkát elvégző cégekre engedményeznék azt a pénzt, amit a NIF-től várnak. Temesvári szerint a NIF a hazai vállalkozásoknak segítene azzal, ha ezt mielőbb átutalná – annál is inkább, mivel éppen a beruházó képviselői beszélték rá az alvállalkozókat, hogy folytassák a munkát, és ne kelljen újabb közbeszerzés során újabb alvállalkozókat keresni. Az ügyvéd azonban úgy látja: a NIF mostanában „nem elég konstruktív” ebben a kérdésben.
A felszámoló Cash & Limes Zrt. képviselője pedig nem ismeri el, hogy a felszámolás alatt álló Szeviép tartozik az Ezentisnek, holott a cég képviselője az összes egyeztető tárgyaláson jelen volt. Loppert Dániel, a NIF Zrt. kommunikációs vezetője írásos érdeklődésünkre azt válaszolta: ahhoz, hogy a NIF Zrt. kiutalhassa az alvállalkozóknak járó pénzt az Ezentisnek, a törvény szerint a NIF és az Ezentis között le kell zárni a végelszámolást. Hogy ennek mi akadálya van, és mikor kerülhet rá sor, amikor csaknem egy éve átadták a forgalomnak az autópályát, arról nem szólt. Ahogy arról sem: ha a vizsgálatuk megállapította, hogy a Tisza M-43 Konzorcium tagjai törvénytelen szerződéseket kötöttek egymással, tettek-e följelentést valaki ellen?
Föltettük kérdéseinket a felszámoló Cash & Limesnak is. Ha a hitelezői választmány létrehozására összehívott ülésen a felszámoló arról tájékoztatta a hitelezőket, hogy a Szeviép az érdekkörébe tartozó gazdasági társaságoknak jelentős tagi kölcsönt adott, amelyek megtérülése nem várható, akkor nem merült-e föl a vagyonkimentés gyanúja?
Mivel magyarázzák, hogy vagyonfelügyelőként elfogadták a Szeviép korábbi vezetőinek nyilatkozatát arról, hogy tízmilliárd forint értékű vagyon áll rendelkezésre a reorganizációhoz, felszámolóként viszont már csak egymilliárd forintban jelölték meg a cég rendelkezésre álló vagyonát? Mi történt néhány hónap alatt a hiányzó kilencmilliárdnyi vagyonnal? Marjasné Endrédi Zsuzsanna felszámolóbiztos írásban azt válaszolta: kérdéseink arról tanúskodnak, hogy sem a felszámolási eljárás, sem a csődeljárás jogszabályi feltételeivel nem vagyunk tisztában. Ezért érdemben nem válaszolt, csupán perrel fenyegetett, ha a kérdéseinkben szereplő állításokat rájuk nézve dehonesztálónak találnák.
Az Ezentis magyar leányvállalata ellen a Fővárosi Törvényszék indíthatja meg a felszámolási eljárást. Írásban feltett kérdésünkre, hogy ezt kezdeményezték-e már, a Fővárosi Törvényszék azt válaszolta, hogy erről nincs jogosultságuk információt adni.
