Hogyan tovább, H2O?
A H2O a Hátrányos Helyzetűek Oktatásának kezdőbetűit jelenti, de elválaszthatatlan a gondolattársítás az eredeti kémiai képlettől, a víz vegyjelétől.
Ez a projekt olyan tiszta és áttekinthető, mint a víz, s a közgondolkodás átformálásában éppen olyan elemi szükségletet jelez, mint az élethez nélkülözhetetlen forrás. 2011 szeptemberében Kürti Sándor – aki a Gábor Dénes-díjasok Klubjával együtt a program elindítója volt – még úgy nyilatkozott: a jelenleg tíz iskolában működő modellt 2012-ben 20 általános iskolában kívánják meghonosítani. Idén januárban viszont már arról beszélt, újabb patrónusok nélkül még a jelenlegi rendszert is mind nehezebben tudják fenntartani.
Lavinaveszélyek!
– Három éve, amikor a H2O programot megkezdtük, még nem volt olyan nehéz a szponzoráló vállalatok gazdasági helyzete, mint most – mondja a Kürt Zrt. elnöke. Az alapító Kürt mellé társuló Zwack Rt., az akcióhoz két éve nagy erőkkel csatlakozó Vodafone éppen olyan gondokkal küszködik, mint a hazai gazdaság valamennyi társasága. A vállalatok ma a levegővételért küzdenek, sorra igyekeznek a fennmaradásukhoz nélkülözhető költségeiket csökkenteni. A nem mindig ésszerű és esetleg később komoly károkat okozó takarékoskodás lavinaszerűen működik, a szolgáltatásokat nyújtó cégek is nagy késéssel kapják meg pénzeiket, így ők sem tudnak fizetni alvállalkozóiknak, s ez így gördül tovább. A szektorális adók, a csökkenő kereslet tovább nehezíti a helyzetet. Véleményem szerint a társadalomra ma két lavina is zúdul: az egyik a valós pénzszűke, a másik – nem kevésbé veszélyes jelenség – annak a hitnek az elvesztése, hogy képesek vagyunk a versenyben helyt állni, vagy legalább esélyünk van a győzelemre a saját területünkön.
Hátrányból előny
– A H2O-modellnek viszont éppen az a lényege, hogy a potenciális vesztesek, a hátrányos helyzetből induló gyerekek nyertesnek érezzék magukat erőfeszítéseik eredményeként. Hadd mondjak erre egy példát. Hejőkeresztúri mintaiskolánknak egyik gyereke első helyezett lett egy uniós táblajáték-versenyen. Amikor riporterek faggatták, hogyan tudta behozni szociális, etnikai hátrányát, teljes meggyőződéssel kijelentette: „mi előnyös helyzetben vagyunk”. Vagy más szóval, már nincs vesztes pozícióban, esélyt kapott a győzelemre. Ezt a meggyőződést kell fenntartanunk iskoláinkban, ezzel kell továbblépésre ösztönöznünk a gyerekeinket, megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy az általános iskolák után olyan középiskolákba, majd felső iskolákba jussanak tovább, ahol erősödik ez az érzésük.
Az elmúlt két év tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a H2O módszertana alkalmas a társadalom gyógyulására. A tíz iskolánál – ha nehézségekkel küszködve is, de – fenntartjuk a működést. Viszont a fejlesztésre csak akkor tudunk gondolni, ha a vállalkozói körből többen csatlakoznak hozzánk. Az alapozó munkákat elvégeztük. A rendszer alkalmazására kiképeztünk 300 tanárt, akik mintegy 3000 gyereket tudnak a H2O-modellben oktatni. A rendszer kiterjesztéséhez viszont további befektetésekre van szükség. Viszont minden év, amelyben nem tudjuk továbbvinni az akkreditált rendszert, további 8-10 évre kiható veszteséget jelent a fiatal generációnál. Jól látható, hogy a hátrányos helyzetben lévő iskolák száma növekedni fog, ami egyben annyit jelent, hogy potenciális munkanélküliek kerülnek ki az életbe. A H2O-modell ezt a tendenciát próbálja megelőzni.
Hazai háttérben
A új rendszerű képzés alapját a Stanford Egyetemtől átvett Komplex Instrukciós Program (KIP) jelenti, amit az amerikai egyetem eredetileg a tehetséggondozásra dolgozott ki. A rendszert számos magyar innovációs megoldással bővítették.
– A hátrányos helyzetű régiókban, ahol az iskoláink működnek, 20 év alatt egy olyan generáció nőtt fel, amely soha nem dolgozott – hangsúlyozza Kürti Sándor. – Hiányos a képzettségük, nagy az analfabetizmus, komoly az egészségkárosodás, az etnikai különbségek miatt növekszik a mélyszegénység. Ebből a hátrányos helyzetből csak úgy tudnak kinőni a gyerekek, ha a környezetet, a családot is sikerül megnyernünk a szisztéma támogatására.
