Hétfő reggel hét órakor lépett hatályba az a kormányrendelet, amely kiemelt stratégiai fontosságúnak minősíti a céget, és deklarálja, hogy vonatkoznak rá azok a felszámolási szabályok, melyeket az új csődtörvény hozott a magyar üzleti életbe. Ez gyakorlatilag a csődvédelem, lényege, hogy a felszámolás alatt is biztosítani kell a gazdasági tevékenységet, ez esetben a légi utasszállítást. Az, hogy a hatálybalépés reggel hét óra volt, arra utal, hogy a kormányzat tartott attól: egy hitelező azzal kezdi a hétfőt, hogy beadja a felszámolási eljárás iránti kérelmét a Malév ellen. Ezt követően a Malév, úgy tudjuk, tulajdonosi utasításra, kiadott egy közleményt, miszerint a cég finanszírozása január végén ellehetetlenül. Hogy pontosan mi lehetetlenül el, és ennek milyen hatása lesz a repülésre, arról egy álló napig hallgatott a cég, így tegnap már minden internetes portál arról írt, hogy vége, leáll a Malév. Pedig a történtek még messze nem jelentik ezt, csak épp a csődtörvény új passzusait most kellett először alkalmazni, s senki nem volt, aki elmagyarázta volna, mire számíthatnak az utasok.

Ez végül tegnap délután történt meg a Malév székházában tartott tájékoztatón, ahol Berényi János elnök és Limburger Lóránt vezérigazgató meggyőzően magyarázta: bár az állam több pénzt már nem adhat a cégnek, a számok jók. Így ha a hitelezők, a repterek és a szállítók bizalma fennmarad, s nem kérnek előre fizetést, akkor biztosíthatók a légi közlekedési feladatok, tehát nem kell a gépek leállására számítani. Mint mondta, 757 ezer foglalásuk van a rendszerben őszig, s keményen dolgoznak, hogy biztosítsák az utasok szállítását. A cég középvezetői is feszülten figyelték, amikor arról beszéltek, hogy van rosszabb verzió is, nevezetesen: ha a szállítók elkezdik előre kérni a szolgáltatásaik árát, netán néhány reptér bevezeti a készpénzes fizetést, akkor előállhat olyan anyagi helyzet, amelyben a cég működését le kell állítani. –Feltéve, de meg nem engedve – tette hozzá Berényi. Limburger Lóránt pedig azt mondta, hogy a béreket a cégnél és a leányvállalatainál is ki fogják fizetni.

A beszállítók bizalmát azonban nyilván nem fokozta az a tegnap délután megjelent kormányrendelet, amely immár azokat az intézkedéseket sorolta, amelyek segítik a bajba jutott utasokat, azokat, akiknek Malév-jegyük van. Minderre egy határozat el is különített a tartalékokból kétmilliárd forintot. Az intézkedés nem túl nagyvonalú, csak a legalapvetőbb szükségletekre koncentrál: azokat segíti, akik a légitársaság leállását követő három napban utaztak volna, vagy már elutaztak, és február 29-ig bezárólag van visszaúti jegyük. Lényegében csak azokat segítik ki, akik egy csőd esetén a legkiszolgáltatottabb helyzetbe kerültek. A kormányrendelet néhány óráig kormányzati kommentár nélkül maradt, majd egy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által jegyzett közlemény azt tudatta, hogy mindez csak a legrosszabbra való felkészülés jegyében történt.

A fejlesztési minisztérium kilátástalannak láthatta a helyzetet, miután az EU-bizottság elmeszelte a Malév-támogatásokat. Még a Budai Gyula által is ostorozott kisebbségi tulajdonost, az orosz VEB bankot is segítségül hívták az utóbbi napokban – erősítették meg lapunknak VEB-es, iparági és kormányzati források is egymástól függetlenül. Úgy tudjuk, a miniszter ötmilliárd forintos hitelt kért a légitársaságnak, de egyelőre nemleges válasz érkezett. Más források tudni vélik, hogy az ügyben még tárgyalni fog Németh Lászlóné fejlesztési miniszter. (E bank ma is a Malév legnagyobb hitelezője.) A jelen állás szerint azonban befektető és pénz hiányában kérdéses, hogy lesz-e még mit finanszírozniuk. A tárgyalásokra sok idő nincs.

Leszállópályán