Nem lesz kegyesebb az unió Magyarországgal
A megállapodás a maastrichti kritériumokra – vagyis az euró bevezetéséhez szükséges mutatók teljesítésére – hajazó elvárásokat fogalmaz meg, például a költségvetési hiány 3 százalék alá szorításával. Ezzel kapcsolatban arról tájékoztatta a Népszabadságot Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője, hogy „természetesen a kormány tartja a 3 százalék alatti költségvetési hiányt, és folyamatosan csökkenti az államadósságot, függetlenül attól, hogy nem vonatkoznak rá az új szerződésből fakadó kötelezettségek”.
Ami így nem pontos. A csomag ugyanis nem e kötelezettség alól mentesíti az aláírókat, hanem azt mondja ki, hogy nem sújthatók jogi, illetve pénzügyi szankciókkal az eurózónába nem tartozó országok, ha elvétik a célokat. Csak azután, hogy bevezették az uniós közös pénzt. Márpedig a lehetséges szankciók egyike, a kohéziós alapokhoz való hozzáférési jog megvonása az elmúlt időszakban valós veszélyként jelent meg a Brüsszel és Budapest közti vitában.
Szakértők szerint fontos szempont lehetett Orbán Viktor számára, hogy e paktum értelmében a kormányát nem lehet kitenni szankcióknak. Csakhogy Romhányi Balázs szerint ez nem számít: úgyis minden a hitelmegállapodáson múlik, azon, hogy Brüsszel milyen feltételekhez köti a hitel nyújtását.
Márpedig minden jel arra utal, hogy nem fognak kesztyűs kézzel bánni velünk. Bármit reméljen is a kormány tehát az új pénzügyi csomagtól, attól nem válik könnyebbé a helyzete, sőt. Amennyiben a paktum elvárásai visszaköszönnek a hitelmegállapodásban, akkor záros határidőn belül kellene a strukturális (vagyis az egyszeri tételektől – mint tavaly a magánnyugdíjpénztárak, különadók – megfosztott) hiányt 0,5 százalék alá szorítani.
Ez Romhányi Balázs szerint tetemes lefaragást igényel néhány éven belül: a kormány szerint 2011-ben 3,5 százalékos többletet mutatott az államháztartás, de a szakértő szerint a strukturális deficit legalább 7,5 százalék volt Magyarországon. Számításaink szerint 2100 milliárd forintos intézkedéscsomagra lesz szükség a magyar büdzsében ahhoz, hogy megfeleljünk a brüsszeli elvárásoknak.
A magyar kormány egyelőre az előnyökről kommunikál, sikerként elkönyvelve, hogy a csomag több ponton is változott tavaly decemberhez képest. Emlékezetes, az akkori uniós csúcson Orbán Viktor először nemet, majd „talánt” mondott a szerződésre, jelezve, hogy a paktum olyan mértékben érinti a magyar szuverenitást, ami miatt muszáj lesz a parlamentre bízni a csatlakozásról való döntést.
Tegnap este viszont már egy olyan paktumról egyezkedtek az uniós tagországok, amelyik a magyar kormány értékelése szerint teljesítette az elvárásait: a megállapodásban rögzített kötelezettségek csak akkor vonatkozzanak az aláírókra, ha azok beléptek az eurózónába, illetve a szerződés ne tegyen lépést az adóharmonizáció irányába, valamint azt a feltételt is teljesíti, hogy a nem eurózónatagok részt vehessenek az eurózóna bizonyos csúcstalálkozóin.
Hétfő este a brüsszeli magyar tárgyalódelegációban már nem is jött szóba a parlamenti jóváhagyás. A napirendről azonban nem került le. Kérdésünkre Szijjártó Péter közölte, mivel mindhárom fontos kérdésben „sikert értünk el, nyugodt szívvel tudjuk javasolni az Országgyűlésnek, hogy a kérdésről szóló vita lefolytatása után adjon felhatalmazást a miniszterelnöknek a szerződés aláírására”. Hozzátette, mivel az új szerződés aláírására várhatóan az Európai Tanács március eleji ülésén kerül sor, a parlamentnek bőven lesz ideje a kérdés megvitatására.
