A döntések azonban a jövő heti uniós csúcsra maradnak, a fórum célja kizárólag az eszmecsere, a közös gondolkodás.

Francois Baron francia és Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter

Angela Merkel német kancellár nyitóbeszédében egyből a közepébe vágott: kiállt a német álláspont mellett az Európai Stabilitási Mechanizmus pénzügyi alapja kérdésében, és elutasította az 550 milliárd euróra tervezett alap kibővítését, aminek szükségességére korábban Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója is fölhívta a figyelmet. „El akarjuk kerülni azt a helyzetet, hogy olyat ígérünk, amit nem tudunk megtartani” – mondta Merkel, és továbbra is kiállt amellett, hogy a nemzetállamok a jelenleginél több hatáskört engedjenek át Brüsszelnek. „Az erősebb integráció érdekében idővel minden tagállamnak be kellene lépnie az eurózónába, illetve majdnem minden tagállamnak, nem akarok diplomáciai zavart okozni – utalt a többi között Nagy-Britanniára. – Erősebb költségvetési fegyelemre van szükség, de nagyobb szolidaritásra és a versenyképesség növelésére is.”

Az európai pénzügyminiszterek megbeszélésén a pénzügyi védőfal körüli tisztázatlanságok ellenére óvatos optimizmus volt tapasztalható. Görögország adósságának átütemezése megfelelően halad, az ország fizetésképtelenségétől nem tart Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter, és kedvezően ítéli meg Spanyolország és Olaszország kilátásait is.

„Szükségünk van egy pénzügyi egyezményre, hogy helyre tudjuk állítani az európai gazdaság szerkezetét” – mondta Olli Rehn európai gazdasági és pénzügyi biztos. „A bizalom helyreállításában az intézményi kereteknek és az országok kötelezettségvállalásának van döntő szerepe” – vélekedett Francois Baron francia gazdasági és pénzügyminiszter. Méltatta az Európai Központi Bankot (EKB) a bevezetett hároméves likviditási eszközért, amely nagymértékben csökkentette az európai bankrendszerre nehezedő nyomást. „Most azonban már közösen azon kell gondolkodnunk, hogy hogyan tudnánk megindítani a növekedést” – tette hozzá Baron.

Kevésbé volt optimista Mario Draghi, az EKB elnöke. Szerinte a decemberben az európai bankrendszerbe pumpált 500 milliárd euróval sikerült ugyan elkerülni a hitelpiac öszszeomlását, de továbbra is súlyos hitelszűke van, s egyelőre nem látszik, hogy a tőkeinjekció bekerült volna a gazdaság vérkeringésébe.

Draghi dicsérte az euróövezeti államoknak a gazdasági kormányzás megerősítését célzó lépéseit, de arra is felhívta a figyelmet, hogy a deficitcsökkentések, a reformintézkedések és az euróövezeti válságkezelés ellenére vélhetően hosszabb ideig magasak maradnak az állampapír-piaci hozamok. Az EKB elnöke amellett érvelt, hogy az elmúlt évtizedben a piac rendre alulárazta az euróövezeti államkötvények kockázatát. „Most túlárazott ez a kockázat – fűzte hozzá –, és ez így is maradhat még egy ideig.”