Európa nem lehet skanzen
Wolfgang Schäublét délelőtt a Corvinus egyetem díszdoktorává avatták. A kereszténydemokrata politikus meggyőződésének adott hangot, hogy Európa úrrá lesz a mostani válságon is, és mint eddig, ezúttal is erősebben és egységesebben kerül ki a krízisből. Ahhoz, hogy idáig eljussunk, még nagy feladataink vannak – tette hozzá, a felelősök keresése helyett az összefogásra és a közös fellépésre helyezve a hangsúlyt. Egyedül valamennyien kicsik vagyunk, de együtt erősek lehetünk – hangoztatta, elutasítva a nemzeti egoizmust előtérbe helyező politikákat.
A köszöntésére szervezett konferencián felszólalásában Wolfgang Schäuble kifejtette: gyors és megfontolt döntéseket kell hozni az euró stabilitásának fenntartása, a pénzpiacok bizalmának visszanyerése és megtartása érdekében. A monetáris uniót fiskális unióval kell megerősíteni, e nélkül ugyanis a válság nem oldható meg. A pénzügyminiszter szerint a tagok költségvetési politikájának összehangolása elengedhetetlen. Nem kell semmilyen új szerződést kötni, a meglévőket kell módosítani még akkor is, ha a 27-ek Európájában ez nem egyszerű folyamat – tette hozzá. Emellett el kell mélyíteni, s visszafordíthatatlanná kell tenni a gazdasági együttműködést, ez növeli a versenyképességet és stabilizálja a közös pénzt – fejtette ki Wolfgang Schäuble.
– Tudomásul kell venni, hogy a boldog békeidőknek vége, de azt is látni kell, hogy a baj, a mostani válság nem fogható az európai történelem meghatározó eseményeinek súlyához – fejtegette előadásában Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, aki szerint az euróval az az alapvető baj, hogy békeidőkre tervezték, ezért megalkotói krízisforgatókönyvek írásával nem is bíbelődtek.
Most pedig válság van, amit természetesen meg fogunk oldani, igaz, ennek a folyamata akár egy évtizedig is elhúzódhat – tette hozzá. Európának jelenleg három nagy kihívással kell megküzdenie: orvosolnia kell az euróövezet válságát, oldania kell az ehhez kötődő politikai feszültségeket, és ami Matolcsy szerint rejtőzködő probléma: választ kell adni a növekedési válságra. A miniszter szerint ugyanis az EU ma növekedési válságban van, „de nem beszélünk róla, mert kellemetlen a téma”. Receptet is adott a válság leküzdéséhez.
Először is fiskális uniót kell létrehozni, s azt a tagállami költségvetések szigorú betartatásával és szankcionálásával, a GDP-arányos deficit három százalék alatt tartásával, továbbá az államadósság leépítésével szilárd alapokra kell helyezni. Radikálisan növelni kell a versenyképességet, ebben kulcstényező a foglalkoztatottság javítása. Ehhez oktatási forradalom is kell, olyan módszerek meghonosításával, mint a kétszáz évre visszatekintő, sikeres német duális szakképzési rendszer.
Demográfiai fordulatra is szükség lesz, addig nem is számíthatunk stabil pénzre, amíg a foglalkoztatottság
terén nem érjük utol az Egyesült Államok 70 százalékos arányát, nem is szólva a 85 százalékos ázsiai átlagról.
Nem utolsósorban újraiparosítani kell – adta ki a jelszót Matolcsy György.
A nemzetgazdasági miniszter a régiós pénzügyminiszterek eszmecseréjén elmondta, hogy az európai szemeszter bevezetése ellentmondásos eredményt hozott. Magyarország azon hét uniós ország közé tartozik,
amely három százalék alá szorította költségvetése hiányát, és emellett folyamatosan csökkenti államadósságát.
Az euró övezeti tagsághoz előírt maastrichti követelményeket Matolcsy szerint módosítani kell, Magyarország
csatlakozása a zónához 2020 előtt nem várható – tette hozzá. Boldog időkben nem szórni kell a pénzt,
hanem megtakarításokkal készülni a rosszabb időkre – tanácsolta. Addig is: támogatjuk a fiskális unió megteremtését és azt követően a közös eurókötvény kibocsátását – zárta felszólalását.