A fejlett országokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) hétfőn kiadott előrejelzésében radikálisan átértékelte Magyarország növekedési lehetőségeit, s a májusi 3,1 százalékos becslését – 2012 vonatkozásában – 0,6 százalékos recesszióra rontotta (2013-ra viszont a hazai össztermék 1,1 százalékos bővülésével számolnak). A magyar kormány számára irányadónak tekintett német gazdaságra 0,4 százalékos jövő évi növekedést valószínűsítenek. Az OECD jelenleg a leginkább pesszimista, az Európai Bizottság két hete frissült előrejelzése szerint azért 0,5 százalékos növekedés még kinéz a magyar gazdaságból 2012-ben.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a vezető közgazdászokkal folytatott – az államadósság Moody’s általi leminősítését követő – péntek esti konzultáció után már maga is elismerte, hogy aktuálissá vált a kormányálláspont felülvizsgálata. A nemzetgazdasági miniszter a 0,5–1 százalékos sávba helyezné a növekedés reális ütemét – bár forrásaink szerint ennél alacsonyabb növekedési pálya is szerepel a kormány forgatókönyvei között. A kormány a héten tárgyalja az új növekedési tervet.

Suppan Gergely szerint a 0,8 százalékos növekedés a reális terv. A Takarékbank vezető elemzője recessziót csak akkor tud elképzelni, ha az euróövezet szétesik. Erre azonban semmilyen jel sem utal – hangsúlyozta lapunknak. Szerinte derűlátásra adnak okot a vártnál erősebb amerikai növekedési mutatók, amelyek az eurózónára, közvetve pedig hazánkra is pozitívan hatnak az exportmegrendelések gyarapodása révén.

Abban szinte teljes az összhang az elemzők között, hogy mai kamatdöntő ülésén 50 bázisponttal 6,5 százalékra emeli az alapkamatot a monetáris tanács. Suppan szerint ennél többre csak akkor lenne szükség, ha hétfőn is folytatódott volna az esés a piacokon. A forintárfolyamot alapvetően a külső, főként az euróövezeti hangulatváltozások határozzák meg, a kormánytól függő tényezőként a Takarékbank elemzője az IMF-fel való megállapodást emelte ki. Ha ez meglesz és az adósságválság rendezésében előrelépés születik, akár nagymértékben vissza is erősödhet a forint, s újabb jegybanki emelésre nem lesz szükség decemberben. Ebben az esetben 6,5 százalékon tetőzhet a kamat, s 2012 közepén visszatérhet a 6 százalékhoz.

Orosz Dániel, az AXA Magyarország stratégiai elemzési igazgatója elképzelhetőnek tartja, hogy a jegybank akár egy 75 bázispontos kamatemelés mellett dönt, abban bízva, hogy ez elég lehet a forintgyengülés trendjének megfordításához. Szerinte áttörést az hozhatna, ha az Európai Központi Bank nagy tételben vásárolna eszközöket, illetve a franciák és a németek dűlőre tudnának jutni a közös eurókötvénykibocsátásban. Azzal, hogy a Moody’s a befektetésre nem ajánlott kategóriába sorolta be a magyar államadósságot, újra elképzelhetővé vált, hogy a helyzet súlyosbodása esetén az MNB egyszeri, akár 250-300 bázispontos emelésre kényszerül. A határidős, féléves kamatkontraktusok 140 bázispontos kamatemelést áraznak 2012 közepéig, úgyhogy ezt a negatív forgatókönyvet sem lehet eleve kizárni. A legvalószínűbb, hogy két 50-50 bázispontos emeléssel az év végére 7 százalékosra emelik az alapkamatot. Ami a magyar gazdaság kilátásait illeti, Orosz Dániel a stagnálást tartja a legvalószínűbbnek jövőre, a 0–0,5 százalékos sávba helyezve a GDP változását. Az igazgató ugyanis az exporton kívül nem lát olyan hajtóerőt, ami ennél is nagyobb lendületet adna a növekedésnek.

Valóban sorsdöntő csúcs jön

Utóbb cáfolt értesülések szerint az IMF nagy csomagot készít elő Rómának. Nem cáfolták viszont Madridban azokat a híreket, hogy hivatalba lépése után az új spanyol kormány segítséget kérne a szervezettől. Brüsszelben ma és holnap pénzügyminiszteri csúcs lesz, értesülések szerint a formálódó német–francia egyezség alapján a hét közepén nagyobb bejelentés is várható. A jövő héten aztán jön a sorsdöntőnek látszó csúcs. (B. M.)

Nem befolyásol a Moody’s

Az Európai Bizottság feltételeit nem fogja befolyásolni a Moody’s múlt heti leminősítése, hiszen ahogy mindenki, erre mi is számítottunk –mondta lapunknak Amadeu Altafaj Tardio szóvivő. Mint azt Olli Rehn pénzügyi biztos szóvivője korábban kifejtette: a bizottság az EU-tagállamokkal és az IMF-fel konzultálva fogja megvizsgálni a magyar kormány elővigyázatossági hitelkeretre vonatkozó kérését, és annak feltételeit. (Brüsszeli tudósítónktól)