Így Jeffrey Mankoff, az egyik legbefolyásosabb amerikai agytröszt, a Külkapcsolatok Tanácsa (CFR) Oroszország-kutatója 2009 februárjában ment szembe azokkal a törekvésekkel, amelyek kizárták, illetve korlátozták volna az orosz részvételt az EU energiapiacán. Úgy vélte: világos és betartható szabályokat kell felállítani az orosz vállalatok számára, azokat be kell vonni az európai uniós szabályozás alá. – A Nabucco rövid, illetve középtávon nem praktikus: túl költséges és politikailag bonyolult. A legfontosabb, hogy még mindig nem tudni, honnan származna a gáz – állította Mankoff, nem foglalva egyértelműen állást a Budapesten akkoriban hitvitává fajult kérdésben, hogy a Nabucco kioltja-e vagy kiegészíti a Déli áramlatot.

A szakértő a Nabucco összes ázsiai és közel-keleti partnerének részvételét bizonytalannak látta a projektben. Ha pedig Irán lépne be a képbe, és az amerikai–iráni kapcsolatokban nem következik be közben gyökeres fordulat, úgy az a legjobb – állította –, ha Washington az egészet elfelejti. – A Nabucco ugyan hozzájárulhat Európa energiabiztonságához, haszna az amerikai külpolitika eszközeként kétséges és korlátozott. Kételyek merülnek fel az orosz vagy iráni gáz nélküli megvalósíthatóságát illetően, másrészt Washington, illetve a Nabucco-konzorcium összeegyeztethetetlen céljai miatt. A bizonytalan időtényezőről nem is beszélve – szögezte le egy tanulmányban Mankoff, több erőt látva az integrált európai gázpiac megteremtésében és az öszszekötő vezetékekben.

Előzőleg pedig F. Wallace Hays, a washingtoni Európai Politikai Elemzőközpont (CEPA) energiabiztonsággal foglalkozó főmunkatársa kongatta meg a vészharangokat az EU és az USA támogatta vezeték felett. A Nabucco-vezeték – józan értékelés című tanulmányának állításai Mankofféinál is sarkosabbak voltak. Úgy vélte 2008 novemberében: a vezetéknek legfeljebb marginális hatása lesz Európa gázellátására. Nem lesz benne elég gáz és sikere az orosz és a török politika függvénye marad. Hays több lehetőséget látott a Törökország–Görögország–Olaszország gázvezeték meghosszabbításában vagy akár a Gazprom reformjában is.

– A Nabucco ugyan nem ítéltetett bukásra, de a döntéshozók jól tennék, ha megértenék e projekt realitásait, és megvizsgálnák: vajon józan politika-e, ha elkötelezik magukat mellette? – összegezte véleményét Hays. Azt javasolta az Obama-kormánynak: „Az Egyesült Államoknak nem kellene egyetlen forgatókönyvet támogatnia Európa energiabiztonságának növelésére. Ehelyett széleskörűbb politikát kellene támogatnia, és el kellene kerülnie, hogy eldöntse (majd kézi vezérelje a döntést), hogy mely vezeték járulhat hozzá inkább egy déli energiafolyosó létrehozásához”.