Az Ikarus lehet a következő célpont
Ezek a mondatok ismerősen csengenek. Fellegi Tamás fejlesztési miniszter a Mol-részvények visszavásárlásakor hasonló okokkal magyarázta a lépést. Tavasszal az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottságában azt mondta: az energiabiztonsági, regionális politikai, az állami vagyon gyarapítása és hosszú távú értéknövekedése szempontjából fontos, jó döntést hozott a kormány. Egyáltalán nincs szó „luxusberuházásról”, csupán egy, az üzleti számításokon túlmutató, nemzeti vagyongyarapodással együtt járó döntésről.
Tegnapi közleményében mindezekhez még azt is hozzáteszi a minisztérium, hogy a járműipar kulcsszerepet játszik a gazdasági növekedésben, a foglalkoztatottság bővítésében, és kiterjedt beszállítói körén keresztül a kis- és középvállalkozói szektor megerősítésében. Így az állami befolyás biztosítékot jelent arra, hogy egy hosszú távú vállalatfejlesztési stratégia végrehajtásával érvényesüljenek a nemzetgazdasági megfontolások a Rába üzemeltetésében.
Elemzők már nem látják ennyire egyértelműnek a kérdést. – Passz –válaszolta egy neve mellőzését kérő, meghatározó piaci alap járműiparért is felelős elemzője arra a kérdésünkre, hogy miért kell ennyire a kormánynak a Rába, hogy milliárdokat hajlandó kifizetni, mikor a spórolás miatt kellene izzadni a parlamenti padsorokban. A Rába nem speciális cég, olyan stratégiai szerepe sincs, mint a Molnak. A kormányok gazdaságpolitikai filozófiájuk mentén szokták eldönteni, mit tekintenek az ország számára meghatározó és védendő területnek. Ám ahol a Rába működik, jellemzően nem ez a szegmens. Ilyennek az energiaszektort szokták tekinteni – tette hozzá.
Egy 35 milliárd forintos árbevételű cégről beszélünk, ami a hazai gazdaságon belül lehet egy jó márka, de nehéz lenne meghatározó súlyú vállalatként tekinteni a Rábára. Ráadásul a válság éppen ezt a területet, vagyis a gépgyártást sújtotta a leginkább, drámai volt a visszaesés ebben a szegmensben. A Rába is próbálta földrajzilag jobban szétteríteni eladásait, de a cég legfontosabb piacai, az Egyesült Államokban és az Európai Unióban nem teljesítenek úgy a gazdaságok, ahogyan azt korábban várták. Nagy kérdés, ha megint csökkenésbe csapna át az iparág – amire jelenleg egyre nagyobb az esély –, milyen lehetőségei lehetnének a Rábának.
Valódi válaszok híján a magyarázatot keresőknek talán a győri cég termékportfóliójában érdemes kutakodniuk és nem is biztos, hogy a határon túlra kell tekinteni. A Rába-gyártmányok sorában ugyanis több olyan is szerepel, amelyek így vagy úgy, de jók lehetnek az állam számára. Az államosítása után bátran a „nemzeti” jelzővel is illethető Rába gyárt például katonai járműveket. A honvédelmi tárca így a társaságtól rendelheti meg új páncélozott szállító harcjárműveit, terepjáróit, teherautóit. Az ilyen kényes portékát bizonyára jobb megbízható, nemzeti cégtől beszerezni. A „Nemzeti Rába Járműipari Holding” szerephez juthat a közösségi közlekedés járműparkjának cseréjénél is. Ha szükség van rá, szállíthat például autóbuszokat a BKV-nak. Így a budapestiek megtapasztalhatják akár azt is, a Rába milyen midibuszokat szállított Norvégiába. Hiszen a főváros kitől is rendelné meg új buszait, ha nem az új nemzeti járműgyártótól? De Rába buszokkal korszerűsíthetik flottájukat a Volán-társaságok is. A helyközi közlekedésben érdekelt autóbuszos cégek kiszolgálása évente önmagában több száz jármű gyártására adhat apropót a győri cégnek. Feltéve, hogy miközben a többi hazai buszgyártó végleg lehúzza a rolót, a kormánynak a Rába államosítása mellett jut pénze az új buszokra is.
Piaci pletykák szerint az ötlet nem is annyira elrugaszkodott. Egy ugyancsak név nélkül nyilatkozó befektetési szakember lapunknak arról beszélt: már több helyről lehet hallani, hogy a folyamat végén a Rábát összevonnák a Széles Gábor nagyvállalkozó érdekeltségébe tartozó Ikarusszal. Hogy ez mégis hogyan történhetne meg, arról már nem beszélt, egy dologra azonban még felhívta a figyelmet, méghozzá a Rába ingatlanportfóliójára. Ez nagyon jó ipari környezetben fekszik és lényegében zöldberuházásra alkalmas. Ha portfóliótisztítás jegyében ettől megszabadulnak, akkor azért jó árat lehet kapni, ezt követően valóban jöhet a már említett cégösszevonás, hiszen így már egyértelműen az alaptevékenységre koncentrálhatna a Rába.
Győrnek fontos
– Győr számára fontos, hogy a nagy múltú Rába gyár állami megrendelésekhez jusson, s biztos, erős tulajdonosi hátterével tovább javítsa pozícióit a nemzetközi piacokon is – kommentálta az állam szándékait Borkai Zsolt, országgyűlési képviselő, a város polgármestere. Hozzátette: egyetért azzal, hogy a tradicionális, stratégiai jelentőségű vállalatok lehetőség szerint magyar kézben maradjanak, vagy kerüljenek.
Hozzátette: egy ilyen vásárlásnak akkor van igazán értelme, ha az állam érdemi befolyáshoz jut. A Rába stabilitása, jövője Győr számára a foglalkoztatás miatt is rendkívül fontos – jegyezte meg. (H. F.)