Növekedés helyett már a visszaesési forgatókönyveket is írják
A kormány a büdzsé tervezésekor még 268 forintos euróval kalkulált, de készített forgatókönyvet a 300-as árfolyamra is. Ugyanez az elővigyázatosság azonban már nem érvényesült a növekedési kilátások területén. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter kerek perec kijelentette, hogy recesszióval semmilyen körülmények között nem számolnak. Ezt az álláspontot a Költségvetési Tanács (KT) is magáévá tette, amikor Járai Zsigmond MNB-felügyelőbizottsági elnök és Domokos László számvevőszéki elnök szavazatával – Simor András jegybankelnök ellenében – elfogadhatónak minősítette a kockázatokkal erősen terhelt előterjesztést.
Ez a megelőlegezett bizalom jeleként értelmezhető, hiszen a KT áldása után két héttel a Domokos vezette ÁSZ a Széll Kálmán Tervbe bélelt, 550 milliárd forintosra ígért megtakarításból 388 milliárdnak hűlt helyét találta, emellett a háttérszámítások és a megalapozottság hiányát is felrótta az előterjesztőknek. Simor is a megalapozottság hiányával magyarázta kétségeit, ami – a világgazdaság lassulása és a válságjelek mellett – erősen közrejátszott abban, hogy a jegybank 2012-es növekedési prognózisát a nyári 2,7 százalékról 1,5 százalékra vette vissza.
A piacon hallani olyan pletykákat, hogy egyes, banki háttérrel rendelkező elemzőközpontokban akár 5 százalékos visszaesést is elképzelhetőnek tartanak jövőre, ha minden a lehető legrosszabbul alakul. A szakértők többsége azért bízik abban, hogy a magyar gazdaság a pozitív tartományban vészeli át az előttünk álló időszakot.
Németh Dávid, az ING vezető elemzője szerint ha minden a legrosszabbul alakul, akkor sem lehet 2,5-3 százaléknál nagyobb gazdasági visszaesés jövőre Magyarországon. Minden attól függ, hogy az euró övezet hogyan teljesít, és képes lesz-e úrrá lenni az adósságválság okozta problémáin. A szakember érdeklődésünkre az euróövezeti növekedést a 0,5-1 százalékos sávba helyezte, míg a hazai GDP bővülését 0,5 százalékosra tette. A növekedési lehetőségeket erősen behatárolja a belföldi kereslet 2 százalékra tehető jövő évi zsugorodása, míg a nagy autóipari beruházások belépése is csupán 1-1,5 százalékkal lökheti meg a beruházásokat, szemben a kormány által várt 3,2 százalékkal.
Ez utóbbi teljesülését Matolcsy az új uniós források maradéktalan felhasználására alapozta. Németh Dávid a bizonytalan gazdasági helyzet és az adóemelések miatt lanyhuló hazai fogyasztással magyarázza, hogy az infláció nem pörög fel jobban, s megragad a 4,5-5 százalékos sávban, szemben a kormány által várt 4,2 százalékkal. A jegybank által prognosztizált 4,7 százalék reálisnak látszik, a 3 százalékban meghatározott inflációs cél elérése azonban a távoli jövőbe vész. Minden bizonnyal a munkanélküliségi ráta sem süllyed tíz százalék alá, ezen a 2-300 ezer közmunkás bevonása sem segít. Az elemző szerint a négymilliárd euró körüli 2012-es adósságtörlesztési teher és a képlékeny nemzetközi helyzet indokolná egy biztonsági védőhálót jelentő IMF-hitelkeret-szerződés megkötését, ezt a befektetők pozitívan értékelnék.
Utóbbit így látja Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője is, bár – mint lapunknak elmondta – erre finanszírozási oldalról valójában nem lenne szükségünk. Szerinte a recessziós forgatókönyvek valóra válási esélye csekély, a nagy erőfeszítések árán, de egyben tartott euróövezetben 0,8, idehaza 1,5 százalékos növekedés a reális 2012-ben. Optimizmusát arra alapozza, hogy a recessziót sugalló konjunktúramutatókkal szemben a világgazdaság valódi állapotát tükröző makromutatók pozitívak, jele sincs a 2008-ashoz hasonló válság kialakulásának.
– A válsággal való riogatás nyomán a piac már beárazta a recessziót és az eurózóna szétesését, emiatt a részvények is alulértékeltek – tette hozzá.
Idehaza a német járműipari fejlesztéseknek köszönhetően jövőre 2-2,5 százalékkal nőhetnek a beruházások, miközben a belföldi fogyasztás egy százalék alatti mértékben zsugorodik, így a kereslet visszaesése miatt az infláció Suppan szerint nem is nőhet a 4,4 százalékos szint fölé. A foglalkoztatásnak az eddig inaktívnak számító rétegek megjelenése lökést adhat, a munkanélküliségi ráta azonban tartósan tíz százalék fölött maradhat – vélekedett az elemző.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője viszont recessziót valószínűsít. Amint azt lapunknak korábban elmondta, az export mint a növekedés egyetlen motorja lefulladhat, ami a belföldi kereslet látványos csökkenése és a kereskedelmi bankok hitelezési politikájának szigorodása következtében lefojtott beruházási hajlandóság miatt egyszázalékos visszaesést eredményezhet a magyar gazdaság számára. A GDP alakulására azonban nem a belső tényezők, hanem az euróövezeti lassulás fogja rányomni a bélyegét, mégpedig látványosan – tette hozzá.
