A kormány étvágyán bukott el a plázastop

Visszavonta az LMP a kereskedelmi törvény fenntarthatósági célú, plázastopként ismert módosító javaslatát.

Vélhetőleg nem volt könnyű a visszalépésről szóló döntés: a párt hosszas szakmai egyeztető munkát követően dolgozta ki az elképzelést, ám a Fidesz saját javaslataival teljesen kiforgatta volna azt, illetve arra próbálta felhasználni, hogy fenntarthatósági elvekre hivatkozva kedve szerint szabályozza a hazai kiskereskedelmi piacot. Az LMP-re így lényegében csak a statisztaszerep hárult volna, amiből nem kért.

Mivel a párt saját javaslatát tegnap visszavonta, így most a Fidesz kénytelen lesz a saját neve alatt benyújtani elképzeléseit a parlament elé, ha azt szeretné, hogy azokból szabályozás legyen. (A javaslatot részben jegyző, és a pártban a kérdés szakmai munkáját vivő Szabó Rebeka képviselő lapunknak még a múlt héten jelezte, hogy az LMP vissza fogja vonni a javaslatát, amennyiben a kormánypárt nem tágít a szándékától.)

Mint arról beszámoltunk: az LMP javaslatának az volt a lényege, hogy a kereskedelmi nagyberuházások elbírálása kapcsán az eddiginél hatékonyabban érvényesüljenek a környezetvédelmi, kulturális örökségvédelmi szempontok, illetve a kereskedelmi beruházások vonzáskörzetében élő közösségek érdekei. A párt ezt úgy kívánta elérni, hogy egy új nagy alapterületű áruház létesítéséről szóló döntésbe a területileg illetékes önkormányzatok mellett a szomszédos települések döntéshozóit, a megyei tervtanácsokat, illetve a civil szervezeteket is bevonta volna.

Meglepetésre a Fidesz támogatásra érdemesnek találta az elképzelést, ám hamar kiderült, hogy csak azért szavazta meg tárgysorba vételét, mivel azt remélte, hogy az LMP javaslatába burkolva be tud vezetni egy olyan engedélyeztetési rendszert, amellyel megvétózhatja vagy legalábbis megnehezítheti a nagy kereskedelmi láncok létesítését, illetve helyzetbe tudja hozni a hozzá közel álló hazai láncokat.

Az LMP helyi döntéshozatali szintet erősítő javaslatával szemben a kormánypárt egy központi szerv hatáskörébe utalta volna a döntést az összes kiskereskedelmi fejlesztésről. Előbb egy külön hivatal, „boltügyi szuperhatóság” felállításában gondolkodtak, később a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatalra testálták volna a feladatot.

A legutóbbi, tegnap benyújtott, Kovács Péter által jegyzett módosító szerint a nemzetgazdasági és a vidékfejlesztési tárca által delegált tagokból álló bizottság lenne hivatott dönteni minden, háromszáz négyzetméternél nagyobb beruházásról.

Hány négyzetméter pláza jusson tízezer lakosra?
2010. október 27. Budapest. Megnyitott a Corvin Bevásárlóközpont. Fotó: Kocsis Zoltán
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.