Dolgozó anyák - A válság igazi vesztesei?
– Ez az első munkahelyem, ahol nem érzem hátránynak, hogy anya vagyok. Ha beteg a gyerek, otthonról dolgozom, és megírom, hogy délelőtt két órát, délután megint kettőt tudtam munkával foglalkozni, a többit pedig később pótolom – mondja Nyemcsok Éva, a szegedi Factory Creative Studio Kft. kommunikációs és PR-vezetője. Nem csoda, hiszen Magyarország egyik legjobb női munkahelyén dolgozik – a Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség díját megkapta még a Cisco System Magyarország Kft., a Kürt Zrt., a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt., az Észak-Dunántúli Vízmű Zrt. és az Unilever Magyarország Kft. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület pedig különdíjat érdemelt.
Az évente kiosztott díjra olyan cégek pályázhatnak, ahol lehetőséget teremtenek a munka és a magánélet összeegyeztetésére, ahol a nők ugyanolyan munkafeltételek között, ugyanolyan előremeneteli lehetőségekkel dolgoznak, mint a férfiak. A pályázatok elbírálásánál megvizsgálták, hogy a pályázó cégek vezetésében hány nő van, van-e lehetőség távmunkára, részmunkaidőre, mit tesznek a dolgozók jobb közérzetéért és egészségének megőrzéséért, de személyes interjúkat is készítettek a munkatársak egy részével.
A Factory Creative Studio Kft. a legnagyobb vidéki médiakommunikációs ügynökség. A cég tízfős felsővezetői csapatában hat nő dolgozik, közülük öten anyák. – A kisgyerekes kollégáknak lehetőségük van távmunkában vagy részmunkaidőben dolgozni. Mindenkinek van laptopja, Skype-on és e-mailben tartjuk a kapcsolatot – meséli Nyemcsok Éva. Az átlagéletkor 29 év, jelenleg is ketten kismamák, ketten terhesek, és többen terveznek gyerekvállalást a közeli jövőben. Ilyenkor a kollégáknak segítenek a gyes- és a gyedügyintézésnél és egyszeri támogatást is adnak a gyerek megszületésekor.
A tulajdonosok és a vezetés szerint mindez természetesen a cég érdekeit is szolgálja: Nyemcsok Éva elmondása szerint így kicsi a fluktuáció, a már bevált embereiket meg tudják tartani akkor is, amikor más munkahelyről kiesnének a gyerekek születése miatt. Ez pedig nagy könnyebbség, mert nem kell folyton új embereket betanítani. Nem utolsósorban, ilyen hozzáállás mellett a nők őszinték mernek lenni: már a gyermek tervezésekor beavatják főnökeiket, hogy a munkahelyükön mindenki tisztában lehessen azzal, hogy kivel mikor lehet számolni. – Tiszában vagyunk azzal, hogy nem sok ilyen hely van, zárvány vagyunk a magyar munkaerőpiacon – teszi hozzá Nyemcsok Éva.
Hogy ez mennyire igaz, az kiderült a díjátadón és az azt megelőző, Nők a családban, a munkahelyen és azon túl című konferencián. Győri Enikő, a Külügyminisztérium Európai Uniós ügyekért felelős államtitkára szerint a munkahelyeken még mindig nem indulnak egyenlő eséllyel a férfiak és nők. Szerinte egy olyan világ megteremtésén kell dolgozni, melyben egy nőnek egyszerre lehet családja és munkája, ha úgy dönt, de választhatja azt is, hogy csak munkája, vagy csak családja lesz.
Ma, aki szegény, annak nincs választása, aki olyan helyen él, ahol nem érhetőek el a gyermekgondozási intézmények, annak szintén csak egy lehetősége van – véli az államtitkár, aki emlékeztetett arra, hogy Magyarországon az egyik legrosszabb a foglalkoztatottak aránya az unióban, nem utolsósorban az alacsony női foglalkoztatottság miatt.
Pedig a magyar társadalom gondolkodása nagyot változott a női munkavállalásról. Még 2000-ben is kiemelkedően sokan vélekedtek úgy, hogy a férfi keressen pénzt, a nő pedig lássa el az otthoni feladatokat. Amikor 2009-ben újra megvizsgálták ezeket a kérdéseket, már sokkal kevesebben gondolkodtak így. – Az anyák otthoni szerepének fontossága csökkent, a munka értéke megnőtt – számolt be Pongrácz Tiborné demográfus, a KSH Népességtudományi Intézetének igazgató-helyettese. Ráadásul a vélemények egységesebbé váltak, a különböző iskolai végzettségűek álláspontja közeledett egymáshoz. – Vagyis egyre nagyobb tömegek várják el, sőt követelik az államtól, hogy teremtsen olyan körülményeket,melyek közepette a munka és a család összeegyeztethető – összegezte a kutatásokat a szakember.
Csakhogy, mint arra Lynn Gardner Heffron, az esélyegyenlőségi tanácsadással foglalkozó washingtoni Diversity Spectrum Corporation elnöke felhívta a figyelmet: a küzdelem a munka és a magánélet egyensúlyának kialakításáért kivételesen rossz körülmények között zajlik szerte a világon. Szerinte a válság legnagyobb vesztesei a nők. – A gyereküket egyedül nevelő amerikai nők negyven százaléka szegény. A 65 évnél idősebb nők között kétszer annyi a szegény, mint a hasonló korú férfiak között – állítja. Hozzáteszi, hogy az amerikai középosztály is lecsúszóban van és ott is csökkennek a szociális juttatások a válság miatt. Ugyanakkor, mint mondja, több nő tanul az egyetemeken, mint férfi, többen készülnek orvosnak, jogásznak. A baj csak az, hogy eltelik néhány év, és jelentős részük elhagyja a munkaerőpiacot – hangsúlyozza a szakember, hozzátéve, hogy ennek kint is a munkahelyek rugalmatlansága, a családdal való összeegyeztethetetlensége az egyik fő oka.