A Déli áramlat Oroszországból a Fekete-tenger alatt vezetne Bulgáriáig, ahonnan Görögországon át Dél-Olaszországba illetve Szerbiába ágazna. Ott kettéválik Horvátország illetve Magyarország felé, tőlünk pedig Ausztria, illetve Szlovénia az irány. A végpont egyik weboldalukon az észak-olasz Tarvisio, a másikon a dél-osztrák Arnoldstein.

Az alternatív tervek közül a legismertebb a Nabucco, amely a – mindeddig ismeretlen – keleti forrásországokat követően Törökországon át Bulgárián, Románián és Magyarországon át vezetne Ausztriáig. A Trans AdriaticPipeline (TAP)Görögországból Albánián keresztül az Adria alatt érkezne Olaszországba. (Ehhez alighanem Törökország is kell majd.) Az ITGI Oroszországból, Azerbajdzsánból és Iránból Bulgáriáig és Olaszországig vezetne. A brit BP a Financial Times értesülése szerint Bulgáriától Ausztriáig „Délkelet-Európa vezetéket” építene. Ennek nyomvonala ábrájuk szerint a Nabuccóét követi.

Az Orbán-kormány tavaly csatlakozott az Azerbajdzsánból Grúzián át hajókon cseppfolyósítva Romániáig, majd Magyarországig gázszállítást tervező AGRI-hoz. Románia ezenkívül Fehér áramlat néven Grúziából tenger alatti csövet is húzna.

A nem a legnagyobb kitermelők közé tartozó Azerbajdzsán Sah-Deníz mezőjének hasznosítására az állami Socar és a brit BP konzorciuma a Nabuccót, a TAP-ot és az ITGI részének számító IGI Poseidónt hívta meg. Most ehhez csatlakozik a „Délkelet-Európa vezeték” is. Év végéig dönthetnek, de szakértők szerint az Azerbajdzsánnal határos, a Déli áramlatban érdekelt Oroszország még blokkolhatja a megállapodást.