A kétezermilliárd eurósra növelt európai stabilitási alap (EFSF) a jövőben egyfajta tűzfalként funkcionálna. –Megállítandó minden olyan piaci spekulációt, amely az adósságválság tovaterjedésére játszana, s ezzel végső soron az euróövezet szétesésével fenyegetne – magyarázta az EFSF szükségességét Angela Merkel német kancellár egy vasárnap esti televíziós interjúban, amikor is határozottan elutasította, hogy Görögország kilépjen az eurózónából. – Az EU, az IMF és az Európai Központi Bank (EKB) szakértőiből álló csapat a héten visszatér Görögországba, hogy lendületben tartsa a válságkezelést. Ugyanakkor eljöhet egy olyan pont, amikor azt mondják majd az európai döntéshozóknak, hogy nincs tovább, Görögország nem tudja teljesíteni vállalásait. Ebben az esetben újra kell gondolnunk a teendőket – mondta Merkel. Szavait pedig aligha lehet másként értelmezni, mint hogy lehetséges forgatókönyvként kezelik a görög csődöt. Sőt, az EFSF bővítését éppen azért tartja nélkülözhetetlennek a német kancellár, mert nem lehet kizárni, hogy valamikor olyan fizetésképtelenségi eljárást kell indítani egy állam ellen, amilyet bankok esetén láthattunk.

A magyarázatra persze szükség is van, lévén a tervezett intézkedéseknek az egyes országokban belpolitikai kockázatai éppúgy vannak, mint ahogyan jelenleg az is bizonytalan, hogy az egyes országok törvényhozásai rábólintanak-e a sokmilliárd euróba kerülő tervekre. Igaz, a német kancellár biztos a dolgában, vagyis, hogy a kormánykoalíciós szavazatokat megkapja majd a terv, ám közel sem egyértelmű, hogy az eurózóna minden tagállamában átmegy a hatalmas pénzügyi terhet jelentő akció.

Merkel ugyanakkor egész Európát óvta a kapkodástól. Szerinte szükség van a már vázolt állandó mentési mechanizmusra, de a játékszabályokat nem szabad a létrehozása előtt megváltoztatni. – Nem szabad lerombolnunk a befektetők bizalmát azzal, hogy azt a benyomást keltjük, Görögország után Spanyolország vagy Belgium tekintetében is hajlandóak vagyunk hasonló mentőakcióra – fogalmazott a kancellár, hozzátéve: ez esetben senki nem fog Európában befektetni.

Más politikusok azonban már arról beszélnek, hogy az adósságválság megoldása közel sem jelenti a kiutat a szorult helyzetből. – Európának a válság valódi okaira kellene összpontosítania ahelyett, hogy időt pazarol olyan új mechanizmusokról való tárgyalásra, amelyek az egyes országok hitelfelvételi költségeinek csökkentését célozzák – figyelmeztetett Axel Weber, a Bundesbank korábbi elnöke. Timothy Geithner amerikai pénzügyminiszter pedig arra hívta fel az európai kormányok figyelmét, hogy túl sok figyelem összpontosul Görögország költségvetési helyzetére, holott a válság már rég túlhaladta ezt a kérdést. Jean-Claude Trichet, az EKB elnöke ezt azzal egészítette ki, hogy a világ pénzpiacait sújtó adósságproblémák nemcsak Európában vannak jelen, de a kontinens a probléma epicentruma.

A piacok optimistán vették tudomásul a történteket, legalábbis Európa mértékadó indexei kivétel nélkül emelkedtek hétfőn. Sőt, az arany ára is csökkenni kezdett, ami azt jelenti, a befektetők nem menekülnek. A délután megjelent kedvezőtlen amerikai adat, mely szerint hathavi mélypontra esett az újlakás-építés, azonban ismét lejtőre küldte a piacokat.