Pedig a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által jegyzett, egyebek mellett a munka törvénykönyvének módosítását tartalmazó csomag végül nem lett olyan drasztikus, mint amire számítani lehetett, a dolgozók azonban több területen így is rosszul járnak. A kormány másfél hónapja bejelentett bürokráciacsökkentő programjának 105 milliárd forint értékű, a tervek szerint június végéig jogszabályi formát öltő első része főleg a munkavállalók rovására ígérte mérsékelni a vállalkozások terheit. Ebben az anyagban már szerepelt az 5,5 napos munkahét lehetővé tétele: a most benyújtott javaslat szerint a kabinet véglegesítené azt a – válság miatt eredetileg csak az idei év végéig hatályban lévő – szabályt, amely szerint a rendes munkaidő mértékének átmeneti csökkentése miatt fel nem használt munkaórák hosszabb időre átcsoportosíthatók úgy, hogy később a munkavállalók heti 44 órát is dolgozhatnak heti 40 órára járó bérért.

A hosszabbmunkaidőben való foglalkoztatásra ugyanakkor legfeljebb egy évig kerülhet sor, ezen idő túllépése esetén a munkavállaló számára háromszoros bér jár, illetve, hogy a korábbi megállapodás lejártát követően csak egy év elteltével lehet ismét magasabb munkaidőben foglalkoztatni. A bérpótlékok (éjszakai, hétvégi, túlóra) ígért csökkentése, illetve megszüntetése helyett a szabályozás úgy változik, hogy a foglalkoztató saját hatáskörben kiadhatja szabadságban is a túlmunkát, ahelyett, hogy kifizetné. Ezt eddig csak akkor lehetett, ha erről előzetesen megállapodtak, míg a közalkalmazottaknál továbbra is csak akkor dönthet így a munkáltató, ha ez a lehetőség szerepel a kollektív szerződésben.

Nem került be végül a csomagba a végkielégítések és a felmondási idő mérséklése, valamint a fizetett szabadságok 20-25 napra csökkentése. Bekerült viszont a szabadságok kiadásának harmonizálása a munkáltatói igényekkel, bár valószínűleg, nem úgy, mint amire a céges érdekképviseletek számítottak. A szabadságot a javaslat szerint kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet kiadni. Ettől eltérni csak kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a munkáltató működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt lehet.

A dolgozóknak rossz hír, hogy a foglalkoztatók akár hat hónapos próbaidőt is kiköthetnek majd, a mikroés kisvállalkozásoknak beígért, az alkalmazottak egyszerűsített kirúgását lehetővé tévő szabályoknak azonban nyoma sincs. Utóbbi persze még nem jelenti, hogy később sem nyújtják be, s vele azokat az módosításokat, melyek szerepeltek a bürokráciacsökkentő programban, ezek nélkül ugyanis nem lehet tartani a cégek terheinek ígért mérséklését.

Munkások az esztergomi Suzuki-gyárban