Népszavazás a forintról?
Az új alkotmányban rögzítené Varga Mihály, a Miniszterelnökség államtitkára, hogy a forint a hivatalos fizetőeszköz Magyarországon. A múlt héten, az alkotmányozás parlamenti vitája során dobta be a köztudatba elképzelését a politikus. Indoklása szerint ennek megjelenítése az alaptörvényben annyira magától értetődő, mint hogy Magyarország fővárosa Budapest. A hatályos alkotmány nem tartalmaz utalást Magyarország törvényes, avagy hivatalos fizetőeszközére.
Mint ahogy a monetáris politika irányítójáról, a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény is úgy határozza meg a jegybank feladatait, hogy kizárólagosan jogosult bankjegy- és érmekibocsátásra, és ezek – ideértve az emlékbankjegyet és emlékérmét is – a Magyar Köztársaság törvényes fizetőeszközei. Forintról itt nem esik szó, hanem a törvény más szakaszaiban, például az árfolyamokról szóló részben.
Az 1946 augusztusában bevezetett forintról törvényi rendelkezést egy 2001-es jogszabályban, a XCIII törvényben találunk a devizakorlátozások megszüntetéséről. Itt rögzítik, hogy a Magyar Köztársaság törvényes fizetőeszköze a forint.
Megkérdeztünk néhány alkotmányjogászt, pénzügypolitikai szakembert, milyen következményei lennének az államtitkár javaslatának: az pusztán egy politikai gesztusként értékelendő, vagy pénzügyjogi konzekvenciái is lehetnek. Bár válaszadóink jelezték, elmélyültebb vizsgálatot igényelne a javaslat értékelése, de például Kolláth György alkotmányjogász komoly aggályokat lát ezzel kapcsolatban. Mint lapunknak elmondta, egy ilyen jogi aktus ellentétben állhat a 2004-es uniós csatlakozásunkkor tett vállalásunkkal: jelesen azzal, hogy Magyarország bevezeti az eurót.
Mivel a csatlakozást népszavazással is megerősítették a magyarok, kérdés, hogy ezúttal, egy abban tett vállalás felülírása esetén nem lenne-e szükség egy újabb népszavazásra – osztotta meg lapunkkal gondolatait az alkotmányjogász, aki szerint azt is érdemes lenne megvizsgálni, hogy amennyiben az alaptörvényben rögzítik a forintra utaló részt, ahhoz hogyan viszonyul az euróval való fizetés. Ugyanis sok helyen már most is lehet az uniós fizetőeszközzel fizetni a boltokban. Kolláth végül hozzátette, az alkotmány „nem tökös-mákos rétes, hogy mindent bele kellene tömni”.
Varga Mihály azzal utasította vissza a kritikákat, hogy amikor eljön az ideje az euró bevezetésének, a parlament kétharmaddal meg tudja változtatni az alaptörvényt. Ki nem mondva, de ezzel az állításával újabb hitet tett egy kormánypárti politikus amellett, hogy nem szerepel a rövid távú tervek közt az euró bevezetése. Ezzel a piac egy része is egyetért: sem a magyar gazdaság, sem az uniós piac nem áll most úgy, hogy érdemes lenne a közös pénz bevezetését erőltetni.
Ehhez Magyarországnak túlzott gazdasági erőfeszítéseket kellene tennie egy olyan időszakban, amikor a kereslet élénkítésére lenne szükség, s az euróövezet építménye sem nyújtja jelenleg azt a biztonságot, amit 5 vagy tíz évvel ezelőtt. Abban egyetértés van elemzők között, hogy az euró bevezetés feltételeinek teljesítése mindettől függetlenül érdeke Magyarországnak, csak az ütemezés került új megvilágításba.
A jegybank monetáris tanácsának mai kamatdöntő ülése után kiderül, hogy ezen az úton milyen inflációs veszélyeket lát jelenleg az MNB. Az aktuális negyedéves inflációs jelentés ugyanis mostanra készült el. S új metodika szerint, mivel a stáb – szakítva az eddigi gyakorlattal – jóval kisebb súlyt helyez a szabályalapú módszertanra, amikor mind az árfolyamot, mind a kamatot a jelentés előtti időszak értékeinek megfelelően vetíti ki a következő másfél-két évre. Ígérik, az új rendszer könynyebb eligazodást ad a kamatpályára vonatkozóan.
Egy, azMNB működését jól ismerő szakember azonban nem elégedett a változtatással, szerinte inkább piaczavaró információkkal szolgál majd az MNB. Azt is kifogásolta, hogy pont a monetáris tanács megújulására időzítve áll át az új módszertanra az MNB (ennek előkészítése egyébként már hónapok óta folyik).
Névtelenséget kérő forrásunk egyébként azon a véleményen van a megújult monetáris tanácsról, hogy Cinkotai Jánost leszámítva a másik három tag alkalmazkodni fog a „hely szelleméhez”, és a jegybanki fősodratú gondolkodást teszi majd magáévá. Kamatváltoztatást most nem vár, így áprilisban is maradhat a 6 százalék.
