Az Európai Bíróság március eleji döntése értelmében a biztosítások esetében is fel kell számolni a nemi diszkriminációt, az unióban működő biztosítók 2012. december 21. után a díjak kiszámításnál már nem tehetnek különbséget a nők és a férfiak között. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a határozatot csak az új, vagyis a másfél év múlva kötött megállapodások esetében kell alkalmazni, vagy a már meglévő szerződésekre is vonatkozik – utóbbi esetben akár több százezer magyar ügyfelet is érinthet az ítélet. – Jövő héten kapjukmeg a döntés részletes indoklását az Európai Biztosítók Szövetségétől (CEA), ebből talán kiderül, hogyan is kell értelmezni a bíróság határozatát – mondta lapunknak Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) főtitkára.

Magyarországon elsősorban az életbiztosítások, azon belül is főként az úgynevezett kockázati, vagyis az ügyfél halálakor fizető termékek esetében várható számottevő változás. A férfiak születéskor várható élettartama nyolc évvel kevesebb, mint a nőké, ebből következően ma egy negyvenéves nő életbiztosítása átlag kevesebb mint a felébe kerül, mint egy ugyanannyi idős, ugyanolyan egészségi állapotú férfié, hiszen nagyobb eséllyel következik be a biztosítási esemény, vagyis az ügyfél halála. (Fiatalabbak esetében kisebb, idősebbeknél nagyobb a különbség a díjak között.) A döntéssel tehát a nők járnak rosszul, a várakozások szerint legalábbis az a valószínűbb, hogy az ő biztosítási díjuk emelkedik, míg a férfiaké nem vagy nem akkora mértékben csökken majd.

Hasonló a helyzet a befektetéshez kötött (unit-linked) és a vegyes életbiztosítások esetében is (szemben a kockázatival, ez nemcsak az ügyfél halála, hanem a szerződés lejártakor is fizet), ám ezeknél a konstrukcióknál a kockázati rész súlya kisebb, így a díjban sincs akkora különbség a nemek között. A unit-linkednél, ahol egyáltalán különbséget tesznek nők és férfiak között, azokban az esetekben sem jelent ez többet havonta néhány száz forintnál, mivel a hangsúly ezeknél a termékeknél a befektetésen van.

Amennyiben az Európai Bíróság határozata a már megkötött megállapodásokra is vonatkozik, akkor becslések szerint az életbiztosítások nagyjából háromnegyedét módosítaniuk kell a biztosítóknak. A Mabisz adatai szerint tavaly év végén 1,9 millió életbiztosítást kezeltek a társaságok, vagyis másfél millió szerződést érinthet kisebb-nagyobb mértékben a döntés.

Bár kétségtelenül ez a nagyobb falat, de nem csak az életbiztosítások esetében lesznek olyan szerződések, melyeket módosítani kell. Valószínűleg a betegségbiztosítások nagyobb részét is érinti a döntés, ám szemben az életbiztosításokkal, ebben az esetben jó eséllyel mindkét nem képviselői rosszul járnak. Vannak betegségek, melyre adott életkorban és egészségi állapotban a férfiak, míg másokra a nők fogékonyabbak, s ezeket a különbségeket a biztosítók az árazás során eddig figyelembe is vették. Ha ezekkel a különbségekkel már nem kalkulálhatnak, azzal megnő a biztosítók kockázata és ezzel a biztosítások díja is. Betegségbiztosításból ugyanakkor mindössze 46 ezret tartott nyilván a Mabisz tavaly év végén, s bár ezeken kívül a biztosítók kezeltek még 1,7 millió kiegészítő baleset- és betegbiztosítást is, ám ez utóbbiaknál, a jellemzően bankkártyák és lakásbiztosítások mellé nyújtott kiegészítő fedezeteknél eddig sem tettek különbséget a hölgyek és az urak között a cégek.

Több európai biztosító alkalmaz nemi megkülönböztetést a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások esetében is. Mivel a nők a statisztikai adatok szerint összességében óvatosabban vezetnek és ritkábban okoznak balesetet, így számukra alapból alacsonyabb tarifát állapítanak meg.

Nemrég még így volt ez Magyarországon is, ám az utóbbi évek erős díjversenye és a sok, tarifát módosító kedvezmény mellett ez a megkülönböztetés kikopott a rendszerből. Ahol még egyáltalán különbséget tesznek férfiak és nők között, a fizetendő biztosítási díjban már ez is vajmi kevéssé meghatározó.

Az Európai Bíróság döntése ugyan nem szól arról, hogy mi lesz a sorsa a már meglevő biztosítási szerződéseknek, ám tavaly szeptemberben Juliane Kokott európai főügyész szakvéleményében szorgalmazta a nemek közötti különbségtétel megszüntetésének alkalmazását a már meglévő biztosítási szerződések tekintetében is - hívja fel a figyelmet Hanák Gábor. A KPMG aktuárius szolgáltatásainak vezetője elmondta: statisztikai adatok igazolják, hogy a várható élettartam vonatkozásában az életkoron túl a nemi hovatartozás a legfontosabb kockázati tényező. Amennyiben ez utóbbit a biztosítók nem vehetik majd figyelembe, akkor az növeli a társaságok kockázatát, ami magasabb biztosítási díjakat eredményez. A nők sokkal nagyobb díjnövekményre számíthatnak, mint amekkora díjcsökkenésben a férfiak reménykedhetnek, azaz összességében a díjak szintje várhatóan a jelenlegi fölé kerül -tette hozzá.

Néhány jogi szakértő szerint ugyanakkor a határozat nem feltétlen jár majd ennyire súlyos következményekkel. Hanák Gábor megemlíti, az indoklás szerint az Európai Bíróság azért találta az uniós törvényhozás alapjaival ellentétesnek a nemi megkülönböztetést lehetővé tevő úgynevezett Gender-direktívát, mivel az nem tartalmaz időbeli korlátozást a diszkrimináció tiltása alóli mentesülésre.

Mivel a bíróság a kérdéses paragrafust egyszerűen érvénytelennek nyilvánította, így nyitva hagyott egy kiskaput: lehetőséget adott arra, hogy az európai törvényhozás kijavítsa a direktíva hiányosságát, megteremtve ezáltal az összhangot a bíróság elvárásai, valamint a fogyasztók és a biztosítási szektor számára is kielégítő megoldás között.

Lényegében erre számítanak a Generalinál is. A biztosító személybiztosítási üzletágának vezetője szerint valószínűleg a változás nem lesz visszamenőleges hatályú, így a korábban megkötött szerződéseket nem érinti. Schaub Erika úgy gondolja, amennyiben lesz ilyen szabályozás, annak eredményeként a nők életbiztosítási díja várhatóan emelkedik, míg a férfiaké csökkenhet.

A hosszú távú életbiztosítások esetében egy-egy szolgáltatás díja kockázatelemzésen és demográfiai statisztikákon alapul. A kockázati életbiztosítás, a klasszikus megtakarításos életbiztosítások és a járadékbiztosítás díja esetében a férfi ak és nők biztosítási díja jelenleg azért nem azonos adott életkorban, mivel halandóságuk és várható élettartamuk jelentősen eltér. Ezek statisztikai adatokkal alátámasztott kalkulációk.

- A törvény értelmében a biztosító köteles a nemek közötti különbségtételt statisztikai adatokkal alátámasztani, ezt évente felülvizsgálni, illetve nyilvánosságra hozni - fejtette ki.

A 2004-ben elfogadott Genderirányelv alapesetben megtiltja a nők és a férfiak megkülönböztetését a biztosítási díjak és szolgáltatások megállapítása során, egyik cikkelye azonban lehetővé teszi, hogy a biztosítók ettől eltérjenek, ha a statisztikai adatok alapján a nemi hovatartozás meghatározó tényező a kockázatelemzésben. Ezzel a paragrafussal volt most gondja az Európai Bíróságnak, s ezt kell kijavítania az Európai Parlamentek ahhoz, hogy ne dráguljon a nők életbiztosítása.