Tanulni megéri, de azért nem egészen mindegy, hogy mit is. A Workania által működtetett internetes portál, a fizetesek. hu elemzése rámutat: a diplomás bérranglista alján a művelődési központokban dolgozók vannak, akiknek mindössze 182 ezer forint az átlagfizetése. A tanítók és a tanárok, vagyis az alsó-, a közép- és a felsőfokú oktatási intézményekben dolgozók valamivel többet, átlagosan 195 ezer forintot kapnak – persze bruttóban, míg az egészségügyben 261 ezer forint az átlagjövedelem.

A főiskolai és egyetemi képzésekre a napokban zárult le a jelentkezési határidő, a bértoplista szerint, akik a telekommunikációs iparhoz kapcsolódó diplomára pályáznak, jó pénzügyi döntést hoztak. Az önbevallással készült felmérés szerint a legjövedelmezőbbnek ez a terület számít, az ott dolgozók átlagbére jelenleg bruttó 523 ezer forint. Ugyancsak az átlag fölötti jövedelmet biztosítja manapság a lízing, a szállítmányozás és a logisztika, sőt még az ingatlanszektor bizonyos területei is, miként a bankszektor, illetve a pénzügyi területek, az információs technológiák, a gyógyszeripar, a vegyipar és a földgázszolgáltatás egyaránt 400–500 ezer forint közötti havi bruttót jelent a diplomásoknak.

Nem mindegy viszont az sem, hogy főiskolára, vagy egyetemre jár valaki, a különbség később is megmarad, sőt fokozódik. Hat–tíz éves szakmai tapasztalattal a főiskolát végzettek 343 ezer forintos, az egyetemi diplomások viszont 464 ezer forintot keresnek. Akikmég ennél is tovább tanultak, tehát valamilyen posztgraduális képzésben vettek részt, azok 493 ezer forintos bruttóról adtak számot hat–tíz évvel munkába állásuk után.

Összességében az alapfokú végzettség havi 130 ezer forintos, a főiskolai diploma 277 ezres, az egyetemi oklevél meg 344 ezres bruttó fizetést jelent a mai munkaerőpiacon átlagosan. A szakmunkásképzőt végzettek ugyanakkor 142 ezer forintos, az érettségizettek meg 166 ezer forintos havi jövedelemről számoltak be. Az OKJ-s végzettség a fizetés szempontjából az érettségivel egyenértékű, átlagosan 165 ezer forintos bért jelent.

A külön kategóriában vizsgált pályakezdők jövedelmi viszonyai között a legnagyobb az eltérés, hiszen az alapfokú végzettségűek 111 ezer forintos kezdő fi zetése, és a posztgraduális képzésben részt vettek 429 ezer forintos pályakezdő bére közel négyszeres különbséget mutat.

A tanulás és a minél tovább tanulás így egyértelműen kamatozó döntés. Sőt a vállalatoknál elvárják, hogy frissdiplomásaik folyamatosan és rendszeresen továbbképezzék magukat. A Budapesti Gazdasági Főiskola Diplomás Pályakövetési Rendszere keretében legutóbb megszondázott mintegy kétszáz hazai vállalkozás kétharmadánál azt nyilatkozták: a pályakezdőktől magas szintű szakmai ismereteket, magabiztos nyelvtudást, számítógépes ismereteket, sőt szakmai tapasztalatokat várnak el. Utóbbi a gyakorlati képzés hangsúlyosabbá tételét is feltételezi, valamint azt, hogy a hallgatók már főiskolai, egyetemi éveik alatt dolgozzanak, amit a megkérdezett munkaadók kétharmada tart hasznosnak.

A friss diplomásokat szeretik és keresik a munkaerőpiacon. A Diplomás Pályakövetési Rendszer keretében végzett kutatás szerint a vállalkozások majdnem 90 százaléka vett fel az utóbbi években pályakezdő felsőfokú végzettségű fiatalt, túlnyomó többségükben a végzettségének megfelelő munkakörbe. A friss diplomásokat alkalmazó munkaadók 33 százaléka szerint a munkakörnek megfelelő szakon szerzett oklevél az állás betöltésének elengedhetetlen feltétele, míg 60 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy az új munkatárs kiválasztásánál „számít” az.

A pályakezdők erényei közül a munkaadók első helyen, és nagy többséggel említették a feladatok pontos megértését, és a problémamegoldó képességet. Érdekesség, hogy az újoncoktól az önálló napi munkavégzést csak a cégek 4 százaléka várja el.