A rendkívüli idei időjárás súlyos finanszírozási válságot okozott az agrárágazatban. A bevételkiesések miatt bajba került vállalkozások részben a bankoktól kérnek átmeneti fizetési kedvezményt, másrészt – hosszú évek óta először – a termelést terhelő földbérleti díjak mérséklését próbálják elérni. Hathatós kormányzati segítség nélkül azonban egyik próbálkozás sem hozhat komolyabb eredményt.

Belvízzel elöntött terület – a 2011-es kilátások rosszabbak az ideinél

Ami a földbérleteket illeti, információink szerint az elmúlt hetekben, hónapokban több ezer földhasználó – lényegében a mezőgazdasági szakhivatalokban regisztrált vis maior kárt szenvedett termelők zöme – levélben fordult bérelt területük tulajdonosaihoz, hogy a vonatkozó jogszabályok értelmében mérsékeljék a fizetendő éves bérleti díjat, vagy legalább a kiesés mértékének megfelelően járuljanak hozzá annak mérsékléséhez. A kérelmezők a polgári törvénykönyv (Ptk.) és a hatályos termőföldtörvény vonatkozó paragrafusaira hivatkoznak, amely kimondja: „a haszonbérlő arra az évre, amelyben elemi csapás vagy más rendkívüli esemény okából az átlagos termés kétharmada sem termett meg, méltányos haszonbérmérséklést, illetőleg haszonbér-elengedést igényelhet. Erre irányuló igényét köteles még a termés betakarítása előtt a haszonbérbe adóval közölni. A mérsékelt vagy elengedett haszonbér pótlását a következő évek terméséből sem lehet követelni.” A kéréseket a tulajdonosok nagyobb része azonban nem fogadta el.

Az ilyen levelet küldő gazdaságok egyike volt a Hajdúböszörményi Mezőgazdasági Rt. is, amelynek vezérigazgatója, Erdélyi Zoltán elmondta: mivel kérésükkel érdemi eredményt nem sikerült elérniük, átmeneti finanszírozási hitelt voltak kénytelenek igényelni az egyik kereskedelmi banktól. Ez azonban csak az idei év túléléséhez lehet elég: még egy ilyen évet aligha bír el a cég. A böszörményi vállalkozás azonban még ezzel együtt is viszonylag kedvező helyzetben várja a közeljövőt, a termelők bő harmadát viszont immár a közvetlen csődveszély fenyegeti.

Az agrártárca hivatalos összegzése szerint 2010-ben a százmilliárd forintot jócskán meghaladta a termelői árbevétel-kiesés a katasztrofális időjárás miatt. A jelenleg a vállalkozásoknál „ketyegő”, több mint háromszázmilliárdos hitelállomány következő hónapokban esedékes közvetlen kamatfizetési kötelezettségei, plusz a mintegy 140 milliárdos földalapú támogatást szinte teljes mértékben elvivő földbérleti díjak már olyan terhet jelentenek, amit még a normális viszonyok közötti gazdálkodással is rendkívül nehéz kitermelni. Ebben a helyzetben igazából csak csekély segítséget jelenthet az a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül meghirdetett vis maior hitelprogram, amiből másfél hete igényelhetnek pénzügyi segítséget az igazoltan kárt szenvedett gazdák.

A kedvezményes kamatozású hitelprogram keretösszege 6 milliárd forint, amelyet legfeljebb 5 év lejárattal vehetnek igénybe a hitelfelvevők. A hitel összege a vis maior vagy agrárkárenyhítéssel kapcsolatos bejelentéssel érintett szántó és legelő után legfeljebb 200 ezer forint, ültetvény után legfeljebb 500 ezer forint hektáronként, egy állategység után legfeljebb 200 ezer forint. A hitel összege egyik esetben sem lehet kevesebb, mint 1 millió forint, és nem haladhatja meg az 50 millió forintot. Kormányzati forrásból nem hivatalosan úgy értesültünk, hogy a helyzet megoldásának további lehetséges módjai január elején szerepelhetnek a kabinet napirendjén. Úgy tudjuk, főként a hitelek átütemezéséről születhet döntés, de szóba jöhet egy 15–20 milliárdos kamattámogatási program is.

Márpedig a drasztikus károkat szenvedett ágazat akár csak ideiglenes – egy-két éves – banki hitelezéséhez százmilliárdos forrásra vagy legalább a közvetlen fizetnivalók minimum egyéves átütemezésére lenne szükség. A jövő évre vonatkozó kilátások ugyanis még az ideinél is lehangolóbban festenek. A legutóbbi, közvetlen a karácsonyi ünnepek előtt készült összegzés szerint ugyanis 2011-ben ismét komoly mennyiségi hiányra lehet számítani a növénytermesztés fő ágazataiban. A gazdálkodók ugyanis terveikhez képest 4–15 százalékkal maradtak el a télbe nyúló őszi vetésekkel. Holott egyes termesztési tervek – például a búzáé – eleve szerények voltak: az ideihez képest mintegy százötvenezer hektárral kevesebb területen, nagyjából egymillió hektáron tervezték a kenyérgabona termesztését. A gondokat súlyosbítja, hogy a vetések jelentős része már átcsúszott novemberre, s a friss kelések 55–60 százaléka fagyos vízben áll. Az árpánál hasonló a lemaradás, a repcéből majd 9, a tritikálénál pedig 15 százalék. De ennél nagyobb bajt jelez, hogy csak 1,36 millió hektáron – ez közel 40 százaléknyi elmaradás – sikerült a szántást elvégezni, ami a tavaszi vetésű növények esetében okozhat súlyos problémát.

A Magyar Agrárkamara növénytermesztési osztályának összegzése szerint a belvíz még az idei viharoknál, jégveréseknél és árvizeknél is nagyobb katasztrófát fog okozni. Az is biztosnak látszik, hogy a jelenleg belvíz alatt lévő, több mint 300 ezer hektár friss vetés döntő részét ki kell szántani – ez csak a búzavetőmag elveszett értékével számolva 18 milliárd forintos kárt jelent. És még az idei év veszteséglistája sem teljes: 80 ezer hektárnyi kukorica és ezer hektár cukorrépa vár betakarításra. Az összes termés 7-8 százaléka van a földeken.

Mindezzel természetesen tökéletesen tisztában vannak az ágazati vállalkozásokat finanszírozó pénzintézetek is. Úgy tudjuk, több bank az elmúlt hetekben felméréseket készített az esetlegesen fizetésképtelenné váló gazdaságok fedezetként nyilvántartott vagyontárgyainak tényleges piaci értékéről, potenciális vételáráról – az összegzésekből az ágazati eszközök jelentős alulértékeltsége tükröződik. Az egyik érintett dél-alföldi gazdaság vezetője lapunknak elmondta: az ő két éve kétszázötvenmillió forintos költséggel korszerűsített sertéshizlaldájukat a pénzintézeti fedezetvizsgáló szakember 180 millió forintos reálértékben rögzítette a saját nyilvántartásában.

A lejtő kezdete

Már 2009-ben is jelentősen csökkent az agrárágazat jövedelmezősége, az EU-csatlakozás óta először – állapítja meg az Agrárgazdasági Kutatóintézet tanulmánya. Az egy hektárra jutó árbevételek 12, míg a költségek 8 százalékkal csökkentek. A nettó hozzáadott érték 35 százalékkal lett alacsonyabb az előző évinél. Míg az egyéni gazdaságok adózás előtti eredménye 36 százalékkal csökkent, addig a társas gazdaságoké 66 százalékkal múlta alul az egy évvel korábbi értéket.