Ilyen például az állandósuló anyagi problémákkal küzdő, tisztázatlan hátterű EMFESZ Kft., amely ügyvezetőjének állítása szerint egy részlet befizetésére haladékot kért. Korábban olyan hírek érkeztek az orosz–magyar gázszállításokban kulcsfontosságú Panrusgáz, illetve a benzinkúthálózatot üzemeltető, de üzemanyag nagykereskedelmi engedéllyel is rendelkező olasz Agip és orosz Lukoil háza tájáról is, hogy valamilyen módon igyekeznek mentesíteni magukat a fizetési kötelezettség alól.

Mivel a – forgalmuk egy százalékára rúgó – válságadó befizetési kötelezettsége lejárt, igyekeztünk megtudni a cégeknél, mitévők lettek, ám e tekintetben valamennyi vállalkozásnál falakba ütköztünk (a Lukoil mára ígért nyilatkozatot). Az Agip Hungária – ahol csak az olaszországi sajtóosztály jogosult nyilatkozatot tenni, általában többhetes átfutási idővel – hírek szerint megegyezett a piacot uraló Mollal, így megmarad az üzemanyag-nagykereskedelmi piacon is. Feltételezhető tehát, hogy a cég mégiscsak befizette az esetében százmilliós nagyságrendű válságadót.

A Mol magatartása szintén azt a korábbi értesülésünket erősíti, hogy 80–90 százalékos üzemanyag-nagykereskedelmi súlya mellett a magyar olajmulti, ha teheti, inkább támogatja kisebb konkurenseinek fennmaradását, már csak a versenyhivatali támadások elkerülése érdekében is. Azt szintén minden társaságnál határozottan hangsúlyozták, hogy ez a vita nem befolyásolja magyar piaci jelenlétüket: egyértelműen maradni szeretnének.

A Panrusgázról – a cégnél illetve tulajdonosainál, az orosz állami Gazpromnál és az E.ON-nál – lapunknak szintén nem nyilatkoztak. Egybevágó piaci hírek szerint ugyanakkor a gáztársaság egyelőre nem kívánja befizetni az – esetében hatmilliárd forintra rúgó – válságadót. Habár a cég viszonylag észrevétlenül ékelődik az orosz gázszállításokat képviselő Gazprom és a magyar vevői oldalt képviselő E.ON közé, léte nagypolitikai fontosságú. Állítólag orosz kormánykörök elsősorban a Panrusgázra hivatkozva tiltakoztak a magyar kabinet válságadóterve ellen, mondván: a cég csupán 0,5 százalékos haszonkulccsal működik, így nem tudja kitermelni az egyszázalékos válságadót. Orosz–német tulajdonosai az adóbefizetés forrását tőkeemeléssel sem kívánják biztosítani.

Értesülésünk szerint a cég áthidaló megoldásként egyelőre visszaadta nagykereskedelmi engedélyét – így véleménye szerint már nem vonatkozik rá az adóbefizetési kötelezettség –, ugyanakkor továbbra is ugyanazt a tevékenységet végzi, mint eddig: továbbítja Magyarország felé az orosz gázt. Ezt a fura megoldást a magyar kormány annak mérlegelésével fogadhatja el – akár hallgatólagosan is –, hogy a cég akár blokkolhatja is a fő gázbeszállítási útvonalat. Másrészről a büdzsé hatmilliárd forinttal rövidülhet meg, ha a Panrusgáz kimarad az adófizetők közül.

A kormány álláspontja az ügyben nem egyértelmű. Korábban kormányilletékesek tettek olyan nyilatkozatot, miszerint a veszteség nem adóztatható. Arra a kérdésünkre, hogy a kormánynak mi a véleménye a válságadó befizetését mérlegelő cégekről, Nagy Anna szóvivő kijelentette: megvizsgálják, mely társaságok és miért nem tudták befizetni azt.