A magyar gazdaság lassan kilábal a válságból, az idei 1,2 után jövőre 2,7 százalékkal bővülhet a GDP. Ugyanakkor a költségvetési hiány teljesítése érdekében a kormány olyan kockázatos folyamatokat indított be, amelyek még rövid távon sem segítik a növekedést és a munkahelyteremtést, jelentős árfolyamkilengésekhez és kamatemelkedéshez vezethetnek – olvasható a GKI legfrissebb prognózisában. A kutatóintézet arra hívja fel a fi gyelmet, hogy a jogbiztonság gyengítése, a megtakarítások felélése, az általános befelé fordulás anakronisztikus, az európai tendenciáktól eltérő magyar modell irányába mutat. Mindez a GKI szerint előbb-utóbb fájdalmas, az egyébként szükségesnél jóval nagyobb korrekciókat tesz majd elkerülhetetlenné. Az adócsökkentéseknek 2012 utánra nincs fedezetük – egyebek között azért, mert elfogy a nyugdíjpénztári vagyon. Emiatt romlik az ország pénzügyi megítélése, s már addig is gyengülő forintra, illetve a piaci kamatok emelkedésére kell számítani a kutatók szerint.

A kormány láthatóan a jelenleginél magasabb, 3,5 százalékos inflációs célt szeretne, s a jegybankot irányító monetáris tanács új tagjainak kinevezését követően, 2011 tavaszán esetleg az inflációs cél formális emelésére is sor kerülhet. Az infláció az idei 4,8 százalék után 2011-ben 3,8 százalék körül alakul a GKI prognózisa szerint. Az euró éves átlagos árfolyama – jelentős ingadozások mellett – 2011-ben is az ideihez hasonló, 276 forint lehet, de ennek mértéke jelentősen függ a gazdaságpolitika hitelességétől, a folyamatok fenntarthatóságától. A monetáris tanács feltehetőleg erőteljes kamatemelésről döntene, ha 290 forint fölé gyengülne az árfolyam, mivel e szint tartóssá válása a devizahitelesek körében a bankrendszer egészét is súlyosan érintő fizetési problémákat okozna. Az alapkamat jövőre hat százalékra emelkedhet, miközben az euró- és a dollárkamatok is emelkedésnek indulnak. Komolyabb pénzpiaci bizalmatlanság esetén ennél magasabb magyar jegybanki alapkamat valószínű, kedvező fogadtatású reformprogram esetén viszont tartósan a jelenlegi 5,75 százalékon maradhat az irányadó ráta.

A bankok hitelezési aktivitása nem vagy alig bővül, ami az egész gazdaság növekedési lehetőségeit visszafogja. A bankadó következtében ugyanis a hazai bankrendszer jövedelmezősége tartósan megszűnik, ami az anyabanki és piaci források más országokba való átcsoportosítását okozhatja.