Ünnepi hajrá a piacokon
Decemberben kiugróan sokat költünk az élelmiszerboltokban és a piacokon. Az előző három évben – állapították meg a piackutatók – átlagosan 10–25 százalékkal többet hagytunk a pénztáraknál, mint az éves átlag. Bár a karácsonyi étkezési szokások Magyarországon az utóbbi időben nagyot változtak, ám ilyenkor a legtöbb asztalra többfogásos, ünnepi menü kerül. A sütés-főzéshez szükséges kellékeket az óvatosabb háziasszonyok már rég beszerezték, ugyanis megfigyelhető, hogy a karácsony előtti hetekben a keresettebb termékek ára kissé emelkedik. Vannak, akik abban bízva hagyják az utolsó pillanatra a vásárlást, hogy a kereskedők lejjebb viszik az árakat. A nagy áruházláncoknál és az esetleg nyitva tartó piacokon erre kevésbé lehet számítani, bár az alkalmi élőhal-árusoknál előfordulhat, hogy csütörtök estefelé, pénteken már adnak engedményt – viszont a fenyőárusok soha.
A statisztikai hivatal adataiból is az derül ki, hogy egyre kisebb, de még mindig tekintélyes szerepet játszik a hazai háztartások ételköltésében a karácsony. Az ünnepi eszem-iszomból fakadó forgalmat jórészt a nagy áruházláncok viszik el. A GfK Hungária Piackutató Intézet friss felmérésének adatai alapján elmondható, hogy a karácsonyi szezon hatása folyamatosan gyengült az elmúlt néhány évben. Míg 2006-ban a lakosság decemberi élelmiszerköltése 25 százalékkal volt magasabb a havi átlagos élelmiszerre költött pénznél, addig 2007-ben ez a szám 20 százalék volt, 2008-ban 16 százalék, 2009-ben pedig mindössze 10 százalék. (Tavaly a csökkenéshez erősen hozzájárult a gazdasági válság is.)
A piackutatókúgy vélik,hogy 2010-ben többet költünk a karácsonyi menüre, és nem folytatódik az előző évhez képest a visszaesés. A pontos eredményekre még várni kell, de biztosnak tűnik, hogy a karácsonyi élelmiszer-vásárlás csökkenése leginkább a hagyományos kereskedelemben volt érezhető, míg a hiper- és szupermarketek esetében a forgalom hasonló mértékben nőtt decemberben, mint a korábbi években.
Az ünnepi előkészületekhez kapcsolódó sütési, illetve főzési alapanyagokból hagyományosan többet vásárolunk. Közel másfélszer annyit költünk például a sütéshez nélkülözhetetlen vaníliás cukorra, sütőporra, pudingporokra, illetve harmadával többet költünk a főzéshez használt margarinra, étolajra, fűszerekre, ételízesítőkre, s ezek is drágultak. Az akciókat nem számítva a zöldség- és gyümölcsfélék harmadával kerülnek többe, mint tavaly.
A halakra a tavalyinál 10-20 százalékkal kell többet szánni. A kedvezőtlen időjárást a halászok is megsínylették, mert a jobb éveknél hatodával kevesebb, 21-22 ezer tonna halat fogtak ki. Ez azonban elég, mert csak a fogyasztás felét adják a hazai vizek, a többi fagyasztva, hűtve vagy feldolgozva a tengerekről érkezik. A Halászati Terméktanács adatai szerint az egészségesnek tartott halfogyasztás növekszik, bár az évenként egy főre jutó 4,2 kiló hal megvásárlásával Európában a sereghajtók közé tartozunk. De egy kontinentális nép ese tében ez nem szégyellnivaló, különösen azért, mert 1980-ban még csak feleennyi halfélét fogyasztottunk.
A tapasztalatok szerint a magyarok az egész évben vásárolt hal – főként ponty harmadát – karácsonykor veszik, de kapós az afrikai és a szürkeharcsa, a süllő, valamint a növényevők közül a busa, kevesebbekben jut csuka is. Igen népszerű karácsonyi halcsemege a lazac. A tengeri és édesvízi vándorból egész halat, fi lét, szeletet, kockát árusítanak nyersen és konyhakészen, kilónként 3200 és 6000 forint közötti áron. A lazacfélék között a legdrágább a füstölt, norvég lazacfilé, ezért már kilónként 8-9 ezer forintot kell fizetni. A vietnami vizekből származó fagyasztott pangasiust (harcsacápa) is sokan ismerik már. A kétféle méretben, 14–16 és a 16–23 dekásan kerülnek a szálka nélküli halak a fagyasztógondolákba.
Az év vége, a szilveszter ünnepköre egybeolvad a karácsonyi szezonnal. A szilveszter fő terméke a pezsgő és a virsli. Tavaly decemberben a háztartások által pezsgőre költött öszszeg adta a kategória éves forgalmának közel a felét. Bizonyára így lesz idén is, mert erre készülnek a gyártók és a kereskedők. A virslihez fogyasztott mustár forgalma is megduplázódik ilyenkor. Tavaly az év végén, szilveszterkor 3800 tonna virslit vettünk. Szántó Zoltán, a Pick Szeged Zrt., termék menedzsere szerint a magyar fogyasztó még mindig nem elég tudatos, nem sokan tudják, hogy a manapság kapható virslik jelentős része valóban kevés húsból, sok adalékanyagokból készül. Ezért azt ajánlja, hogy csak olyan terméket vásároljunk, aminek gyártója jól beazonosítható, és a minőség megőrzési ideje is jól olvasható.
