Sürgős erőfeszítéseket kér a magyar kormánytól a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), amely tegnap adta ki a világgazdaságról és a tagországok kilátásairól szóló elemzését, amely a közpénzügyek fenntartható pályára állítására ösztönöz, miután ismerteti az utóbbi időben foganatosított intézkedéseket.

A 2010 első fél évében észlelt költségvetési megcsúszást úgy próbálta meg korrigálni a kormány az unió által is elfogadott deficitcélok teljesítése érdekében, hogy súlyos átmeneti különadót vetett ki a pénzintézetekre, valamint többletadót a telekom, energia és kiskereskedelmi szektorokra. Ráadásul, a kormányzat 14 hónapra felfüggesztette a nyugdíjjárulék átutalását a nyugdíjrendszer második pillérébe, azaz a magánpénztárakba. Ez az intézkedés ugyan a GDP 1,5 százalékára tehető bevételt hoz, de csak egyszer, miközben aláássa a nyugdíjrendszerbe vetett bizalmat.

A személyi jövedelemadó jövő évi egykulcsos adóztatása növeli a strukturális deficitet, vagyis e hatás ellensúlyozására az intézkedéseket még be kellene jelenteni. A fiskális politika fenntarthatóvá tételére azonban a következő három és fél év elegendő lenne, hiszen a kormány erős felhatalmazást kapott, s ebben az időszakban választások sem lesznek. Hiteles konszolidáció hiányában a kockázat növekedik, ami tehertétel lehet, ha az ország pusztán elővigyázatosságból sem köt megállapodást a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel. A befektetői bizalom elvesztése gyengítheti a forintot, és növelheti az adósságfinanszírozás költségét.

A GDP növekedés terén az OECD nem osztja a Matolcsy György-féle kincstári optimizmust, és a 2011-es költségvetési törvényjavaslatban szereplő 3 százalékos plusz helyett csak 2,5 százalékra tartja képesnek a magyar gazdaságot. Az inflációt viszont 2,9 százalékra várják, szemben a kormány 3,5 százalékos várakozásával és a jegybank 3 százalékos inflációs céljával.

A fejlett ipari országokat sújtó problémák kezelése nehezebben halad, és ez a gazdasági növekedésüket is negatívan befolyásolja – állapítja meg az OECD, amely legújabb előrejelzésében 2,3 százalékosra faragta le a 2011-es évre szóló növekedési mutatóját, míg júniusban még 2,8 százalékos GDP-bővülést jövendöltek. A vezető gazdaságok közül az optimizmus az Egyesült Államoknál mérséklődött a legnagyobb mértékben, ott 3,2-ről 2,2 százalékra módosították előrejelzésüket az OECD szakértői. Az euróövezet megítélése az adósságválság miatt már korábban sem volt túl pozitív, itt 1,8-ről 1,7 százalékra korrigálták a nemzeti össztermék (GDP) gyarapodását.

Ezen belül is Európa vezető gazdasága, Németország fejlődése a meghatározó Magyarország számára, hiszen exportunk zöme ide irányul és számos ottani cégnek vagyunk a beszállítói. Németország idei növekedése 3,5 százalékos, ez 2011-re 2,5 százalékra esik vissza, ám a jelentés szerint a beruházási hullám erős marad, az Ázsiába irányuló kivitel fellendülése miatt a nettó export is jelentős többletet mutat majd, miközben az újraegyesítés óta a legmagasabb szintre nő a foglalkoztatottság, s a belső fogyasztás is új erőre kap. A németeken tehát nem múlik majd semmi.

A fejlett gazdaságokat jellemző visszafogottságot az OECD a válság óta tartósan magas munkanélküliséggel és az orbitális méretűre nőtt államadósságok, költségvetési hiányok lefaragására tett előkészületekkel – magyarul megszorításokkal – magyarázza. A gazdaságélénkítésre elköltött ezermilliárdok stimuláló hatása elszállt, most az állami takarékoskodásé a főszerep, aminek viszont nincs növekedésösztönző hozadéka – érvel jelentésében a párizsi székhelyű szervezet, s két évet ad arra, hogy ebből a mini hullámvölgyből fenntartható fejlődési pályára álljon az OECD egésze.