Több hitelben bízhatnak a kis cégek
Az Európai Központi Bank (EKB) felmérése szerint az euró övezeti kis- és középvállalkozások (kkv) az elmúlt fél évben még mindig nehezebben kaptak hitelt, mint a válság előtt, de legalább a feltételek már nem romlottak olyan mértékben, mint az előző hat hónapban. Az EKB elemzése szerint elsősorban a gazdasági kilátások javulására vezethető vissza, hogy a második és harmadik negyedévben nem romlottak olyan mértékben a hitelhez jutás feltételei, mint korábban. A megkérdezett kkv-k közel negyede számolt be arról, hogy nehezebben kapott hitelt március és szeptember között, míg az előző, a tavaly október és idén március között végzett felmérésben arányuk még 42 százalékos volt.
Az EKB több mint ötezer vállalkozást kérdezett meg, s a válaszadók 12 százaléka számolt be a finanszírozás javulásáról, míg a megelőző időszakban csak tíz százalék mondta ezt. A felmérés a gazdaság javulására utaló további megállapítása, hogy most a vállalatok mindössze három százalékának van szüksége hitelre, az előző felmérésben arányuk még 16 százalék volt. Ugyan az EKB csak az euróövezeti vállalkozásokat vizsgálta, de valószínűleg hasonló eredményt kapna akkor is, ha a magyarországi cégeket kérdezi meg. A pénzügyi felügyelet (PSZÁF) adatai szerint a kkv-k az idei első fél évben 1689 milliárd forint értékben vettek fel új hitelt a kereskedelmi bankoktól, ami több mint a másfélszerese a tavalyi azonos időszakban mért 1105 milliárd forintnak. A vállalkozásoknak elsősorban a rövid távú, a napi működést finanszírozó hitelekre van szükségük, s jellemzően ezeket a tavaly felvett s most kifutó kölcsönöket kellett megújítaniuk az idei első fél évben.
Jól mutatja ezt a hitelek átlagos méretének alakulása is. Míg 2008 azonos időszakában – amikor a kkv-k még több beruházási célú forrásra tartottak igényt – az új kölcsönök átlagos öszszege 18 millió forint volt, ezzel szemben idén január és június között, amikor a cégek többségének már nem volt lehetősége fejlesztésre költeni, az átlag csaknem a felére, 9,4 millió forintra csökkent.
Bizakodásra ad okot a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi, augusztusi hitelezési felmérése is. A bankok válaszai alapján az idei második negyedévben véget ért a 2007 óta tartó szigorítási ciklus, s a pénzintézetek már nem tervezik, hogy tovább keményítenének az árazási (kamatok, egyéb díjak), illetve a nem ár jellegű feltételeken (például a megkövetelt fedezetek). A gazdasági környezet bizonytalansága, és az ezzel járó kockázatok miatt ugyan a többség egyelőre érdemi enyhítést sem tervez, de öröm az ürömben, hogy mind a mikro- és kisvállalkozások, mind a közepes és nagy cégek esetében nő a bankok hitelezési hajlandósága, vagyis több kölcsönt adnának, mint eddig. Erre pedig szükség is lesz, mert a pénzintézetek tapasztalatai szerint nő a kereslet, a vállalkozások több kölcsönre tartanának igényt, s már nemcsak a rövid, hanem a hosszú lejáratú forrásokat is keresik a cégek.
Egységesen reagál a régió
Ahogy a gazdasági válság előtti dinamikus hitelállomány-növekedés, úgy a krízis alatti jelentős visszaesés is viszonylag egységes jelenség volt a középkelet-európai régióban, 2008 októberétől egy-két hónapon belül szinte valamennyi országban megkezdődött a vállalati hitelállományok csökkenése – derül ki az MNB tanulmányából. A legerősebb visszaesés régiós összehasonlításban Magyarországon, a Baltikumban és Csehországban következett be, míg Lengyelországban és Szlovákiában mérsékeltebb volt a hitelállományok zsugorodása. Bulgária és Románia látszólag kivételnek számít, a hivatalos statisztikák szerint Bulgáriában 2008 októbere óta enyhén növekedett a vállalati hitelállomány, míg Romániában 2009 júniusában következett be fordulópont, és kezdett emelkedni a hitelállomány.
