Megfizethető gázszámlát ígér Fellegi
Az önkormányzati választások előtt visszafogottan nyilatkozó Fellegi Tamás véget vetett a mértéktartó kommunikációnak. A miniszterből hat hónap után dőlni kezdett a szó – kérdezni sem kellett pénteki háttértájékoztatóján, szinte mindenről beszélt, ami a tárcájához kapcsolódik. Kísérletet teszünk arra, hogy összefoglaljuk mondanivalóját.
– A fogyasztókra nem lehet ráterhelni 61 milliárd forintos távközlési válságadót. Tisztában vagyunk azzal, hogy lesznek ilyen törekvések. Azért vannak a szabályozó hatóságok, hogy ezt lehetőség szerint megakadályozzák – szögezte le a fejlesztési ügyekért felelős miniszter. Elmondta: a kormány szerint azért nem ütközik a magyar adó az uniós szabályokba, mert nem a távközlési tevékenységre közvetlenül vetették ki az adót, tehát nem a hívások vagy más szolgáltatások képezik annak alapját. Egy pénzügyi jellegű teherről van szó, amit árbevételarányosan szabtak ki, egyszeri alkalommal, három évre.
A miniszter elismerte, hogy az elmúlt napokban találkozott az egyes szektorok cégeinek csúcsvezetőivel, akik ugyan nem fejezték ki örömüket, de, mint a miniszter fogalmazott, a válságadóra elfogadóan reagáltak. Ebből a miniszter szerint az következik, hogy az adónak a jövőbeni fejlesztésekre és beruházásokra nem lesz komoly visszatartó hatása. Hozzátette: a cégeknek rövid és hosszabb távon is érdekük a most elkezdett technológiai fejlesztések végigvitele, s az is, hogy ügyfeleik ki tudják fizetni a számláikat, s kintlevőségeik ne váljanak kezelhetetlenekké. (Ez utóbbit főleg az energiaszektor kapcsán hangsúlyozta.) Fellegiék tisztában vannak azzal, hogy lehetnek olyan szolgáltatók, melyek Brüsszelben panaszt emelnek majd a kormányzati sarc ellen, de a miniszter úgy fogalmazott, az adó kivetésekor ezt bekalkulálták, s készek álláspontjukat megvédeni.
Kivásárlási döntés nem született a kormányon belül a Szurgutnyeftyegaz 21,2 százalékos Mol-részesedésének megvásárlása kapcsán – váltott témát Fellegi. Ugyanakkor leszögezte: ha a kormány a megvásárlás mellett döntene, az ügyletet lehet a piacról finanszírozni, ennek lehetőségeit már felmérték. Az ügy szóba került Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor csütörtök reggeli telefonbeszélgetésén is. November második felében rendezik a miniszterelnökök találkozóját Moszkvában, ahol „csomagban” tárgyalnak a magyar–orosz energetikai együttműködés lehetőségeiről, így többek között a Déli áramlat gázvezetékről, az említett Mol-részvényekről, de a csomagban más ügyek is terítékre kerülnek.
Kibontotta a miniszter a kormány második gazdasági akcióprogramjának mindeddig egymondatos közlekedésfejlesztési koncepcióját: a MÁV és leányvállalatai, valamint a Volán-társaságok összevonását a Nemzeti Közlekedési Holdingba. A korábbi közlések szerint a 2011 végére megalakuló szervezet előkészítését a miniszter szerint fel kell gyorsítani, mert sürget az idő. Terveik szerint a holdingba nem kerülnek be a nagyvárosok közlekedési vállalatai, köztük a BKV sem, velük azonban együttműködnek majd. – Ennek a 2011-es költségvetésre komoly hatással lesz – szögezte le Fellegi Tamás. Az új holdingnak lesz feladata abban is, hogy ésszerűsítse a közösségi közlekedési cégek járatkiszervezéseit, mert tarthatatlan, hogy a nyereségesen üzemeltethető járatok magánbefektetők kezébe kerülnek, a veszteségesek pedig kivétel nélkül az állam nyakán maradnak. A közlekedés egységes szervezetbe vonásától egyébként jelentős megtakarításokat várnak, a központosított közbeszerzések olcsóbb járművásárlásokat tehetnek lehetővé, és egyszerűbbé, olcsóbbá válhat a cégek irányítása.
Tarlós Istvánnal a miniszterelnök egyeztetett a négyes metró ügyében, a miniszter szerint ebben az ügyben politikai döntésnek kell születnie. Elmondta, ebben a projektben is szerephez juthat Oroszország, amely jelezte: részt venne az új metró második szakaszának építésében és járművek szállításában is.
Kiemelt téma a Malév jövője
A légitársasággal kapcsolatban Fellegi Tamás legfontosabb megállapítása az volt, miszerint tisztában vannak azzal, hogy a Malévot még középtávon sem lehet nyereségesen üzemeltetni, ugyanakkor a jelenlegi állapotra is ferde szemmel tekintenek, mert „a cég számolatlanul nyeli a pénzt”. Hogy ez tételesen mit jelent, arról a miniszter nem beszélt, de a cégbe az államnak a tavalyi rekordnagyságú, 24,4 milliárdos veszteség dupláját kellett beleölnie, és még nincs is itt az év vége. Ráadásul, információink szerint, a cég finanszírozása csak december közepéig megoldott.
Szárnyakat adhat a Malévnak egy új, ma még titkosan kezelt piaci befektető, amelyre nem kizárólag pénzügyi finanszírozóként, hanem stratégiai és szakmai partnerként is számítanak. Annyi biztos, hogy nem uniós cégről van szó, ugyanis Fellegi indoklása szerint a befektetőt éppen a Malév EU-s státusa érdekli.
Mindehhez azonban meg kell állapodni az orosz Vnyesekonombankkal, amellyel sikerült tisztázni az egymással szemben fennálló kötelezettségeket, s azt is, ki miben felelős azért, hogy a Malév ide jutott. Fellegi szerint az orosz bank nem kíván partner lenni a Malévban, úgyhogy a miniszterelnököknek a kiszállás feltételeiről kell megállapodniuk. Azt leszögezte: a cég jelenlegi helyzetének fő oka az elmúlt évek elhibázott kereskedelmi politikája.
