Az MVM-hez kerülhet az oroszok Mol-pakettje
Noha a fejlesztési tárcától nem kaptunk tájékoztatást, lapunk információi szerint nem közvetlenül az állam, hanem egy cége, a Magyar Villamos Művek (MVM) szerezheti meg a Mol 21 százalékos részesedését az orosz Szurgutnyeftyegaztól. Fellegi Tamás szakminiszter a napokban annyit jelzett: a magyar állam esetleg valóban megvásárolná a pakettet, mert azt hasznosnak tartja. – Az összeget a piacról teremtik elő – közölte. A csomag tőzsdei ára jelenleg félezermilliárd forint, ami a vásárlási hírek kapcsán egyre emelkedik.
Szakértők a legrosszabbmegoldásnak azt tartanák, ha az állam mondjuk kötvények kibocsátásával a nemzetközi tőkepiacról szedné be a szükséges összeget. Ez nyilván rendkívüli mértékben megdobná az államadósságot, pedig az Orbán-kabinet ennek csökkentését tűzte zászlajára. Az államadósságot ugyanakkor nem növeli, ha az ehhez szükséges pénzt nem az állam, hanem valamely cége veszi fel. Forrásaink szerint erre legnagyobb esélye az állami áramholdingnak, az MVM-nek van. Nem ez lenne az első eset, amikor az Orbán-kabinet az áram-nagykereskedőt jelöli ki egyegy vásárlásra. Így lett a cég az azeri gáz beszállítására alakult, tőle első látásra kissé idegen AGRI-projekt magyar résztvevője. Csak ehhez számítások szerint egymilliárd euró nagyságrendű pénz szükséges. A Szurgutnyeftyegaz kezében lévő Mol-részvények jelenlegi ára másfél milliárd eurót tesz ki. Míg az AGRI-megbízásról az MVM azt nyilatkozta, hogy vizsgálják, Mol-ügyben lapunkat a fejlesztési tárcához irányították.
Ha az MVM térségi versenytársának számító cseh állami CEZ áramcég a Mol nagytulajdonosa lehet, akkor ez a befektetés azMVM stratégiájába is beleilleszthető – vélik a társasághoz közel álló forrásaink. Ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy ha az MVM-nek piaci alapon kellene felvennie a két újonnan „megnyert” befektetéshez a pénzt, lemondhat a 2020-tól tervezett atomerőmű-bővítésről. De azért ebben még sok a „ha”. Az csak a Gyurcsány-kormány alatt hangzott el ígéretként, hogy az MVM állami támogatás nélkül bővíti az atomerőművet. Másrészt a bővítéshez szükséges több százmilliárdos saját erőt csak évek múlva kell előteremteni. Addig pedig az MVM akár meg is válhat Mol-részvényeitől. Harmadrészt – mint arra Fellegi Tamás több helyütt utalt is – a Molrészvények ügyét a számos magyar–orosz gazdasági kérdéssel egy csomagban kezelik. Vagyis más magyar engedmények fejben az ár jelentősen csökkenhet. Úgyszintén elképzelhető, hogy az MVM-nek egy állami hitelintézet, például a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) adna kölcsönt kedvező feltételekkel. Ez aztán az MFB mérlegén változtatna jelentősen. Miután a Gyurcsány-kabinet történetesen az MFB-t jelölte ki az orosz Déli áramlat gázvezeték magyar társtulajdonosának, szakértők szerint a banknak a Mol-csomag megvásárlása sem jelenthetne meglepetést. Annál is kevésbé, mert leánycége, azMFB Invest a Mol-vezetéssel egyeztetett ügyletek nyomán 2007 óta időnként tulajdonolja a Mol néhány százalékát. (Az MFB-nél az ügy kapcsán nem nyilatkoztak.)
Alapvető kérdésként vetődik fel: költségvetési megszorítások közepette miért olyan fontos az Orbánkabinetnek az, hogy félezermilliárd forintos kiadással házon belül tudja a Mol 21 százalékát. Erről a Fellegi által részletesen nem indokolt kérdésről a piac rendre a – magántulajdonú –Mol és a mindenkori magyar kormányok szoros kapcsolatát említi. Az, hogy a csomag – az olajtársaság többi nagyrészvényesétől eltérően – minden tekintetben a Mol-vezetés hatáskörén kívül esik, valójában csak a társaságnak fáj. A Mol vezetése ugyanis – hathatós magyar állami hátszéllel – mindeddig hermetikusan meg tudta védeni az általuk képviselt stratégiát a „rebellis” csomag mindenkori gazdája – korábban az osztrák OMV, most az orosz Szurgutnyeftyegaz –különböző törekvéseitől. Arról, hogy a helyzet milyen anyagi károkat okoz a társaságnak, netán a magyar államnak, nem kerültek nyilvánosságra adatok. A Mol folyamatosan szóba kerül a csomag lehetséges vevőjeként, de ezt az eshetőséget Hernádi Zsolt, aMol elnök-vezérigazgatója elvetette. Forrásaink szerint egy ekkora hitel a társaság terjeszkedésétől vonná el a pénzt. Ráadásul az orosz felek állítólag különböző viták nyomán orrolnak Hernádira, így nem is hajlandóak a közvetlen értékesítésre. Ez persze nem zárja ki, hogy egy magyar állami kerülővel a csomag végül mégiscsak a Mol vonzáskörzetében kössön ki, ami – bízvást állítható – ezután már nem is kerül ki onnan többé.
A közeli és távoli múlt tapasztalatai alapján kézenfekvő, hogy a mindenkori magyar állam Mol-részvényesként a többi nagytulajdonoshoz hasonlóan kiérdemli a „Mol-barát” jelzőt. A nemzeti olajtársaság ügyeiben minden jel szerint korábban is egyetértett az egymással amúgy éles vitákat folytató MSZP és Fidesz, amint az például az OMV elleni sánc közös kiépítésében is megmutatkozott. Ennek megfelelően a Molvezetőknek oly ellenszenves csomag állami megvásárlását információink szerint már a Bajnai-kormány is fontolgatta. Ám akkor orosz részről még merev elutasítás volt a válasz. Fellegi Tamás eddigi lépései meglehetősen homályosak, lényegében csak ellentmondásos hírek övezik, de talán tényleg formálódik valamiféle megállapodás.
Vigasztalódik az OMV
A Mol régiós ellenlábasa lassan kiheverni látszik azt a kudarcot, amely a magyar energetikai óriás felvásárlási kísérletével érte. Az OMV a Molhoz hasonlóan folytatja terjeszkedését, legutóbbi zsákmánya a török Petrol Ofisi olajipari konszern, amelyben tovább növelték a részesedésüket. Az osztrákok közleményben jelentették be a hét végén, hogy egymilliárd eurót fizetnek a Dogan Holdingnak a Petrol Ofisi 54,17 százalékos tulajdonrészéért cserébe, s ezzel átveszik a cég irányítását is, hiszen a már korábban a kezükben lévő 41,56 százalékos részvénypakettjükhez csapva a most megszerzett csomagot már 96 százalék környékén járnak.
Az átvételről már tavaly is folytattak tárgyalásokat a törökökkel, de az egyeztetések novemberben zátonyra futottak. Hosszúra nyúlt kényszerszünetet követően az osztrákok szerdán jelentették be hivatalosan a tárgyalások felújítását.
