Önpusztító menedzserek
A vállalkozók, vállalatvezetők életmódjáról készített önkéntes válaszadáson alapuló felmérést a szegedi székhelyű Euromenedzser Tanácsadó és Képzési Központ. Az internetes kérdőívre mintegy 80-an válaszoltak, a felmérés tehát nem reprezentatív, de tanulságos. Jóval kevesebb a női menedzser, mint a férfi – az életmód kérdései azonban jobban érdeklik a nőket; másfélszer annyi nő töltötte ki a kérdőívet, mint férfi. Az 50 és 60 év közötti nők válaszoltak leggyakrabban, míg az 55 és 60 év körüli férfiak közül senki sem küldte vissza a kérdőívet.
Szügyi György, az Euromenedzser Központ elnök-vezérigazgatója a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Humán Klubjában elmondta: a 20-as éveikben járók és a 60 év körüliek elégedettebbek az egészségi állapotukkal, mint a középkorúak. A húszéveseknek valószínűleg erős a szervezete, és még van idejük időt szakítani a sportolásra. A hatvanasokat pedig már a megállapodottság, az egészségi állapot romlása készteti, hogy visszavegyenek a tempóból, és többet foglalkozzanak magukkal, a testi és lelki egészségükkel. A harmincasok-negyvenesek „hajtanak, mint az állat”, mert abban az életkorban kell a sikert megalapozni, közben még gyermeket nevelni, megfelelő otthont teremteni.
Saját bevallása szerint a többség 40–60 órát dolgozik hetente. Aki nagyon sok időt tölt munkával, szeretne életmódot váltani, de nem tud. Önmaguk legyőzése szükséges ahhoz, hogy egy üzleti találkozó időpont-egyeztetésekor azt merjék mondani a partnerüknek: akkor nem jó, mert akvafitneszre megyek. Holott a rendszeres rekreáció megtérül: ha a munkától elvett időt jól használják ki, a feltöltődés, pihentség képessé tesz arra, hogy a munkába visszatérve hatékonyabb legyen az ember.
A menedzserek között viszonylag sokan küzdenek túlsúllyal. Mivel a válaszadás önkéntes volt, nem derült ki pontosan, mennyien cigarettáznak és fogyasztanak alkoholt a stressz csökkentésére. Erre az egészségi állapottal való elégedettség mértékéből lehetett következtetni: bár többen elégedetlenek az egészségi állapotukkal, mint ahányan dohányoznak, de a dohányosok jellemzően nem tartják jónak az egészségi állapotukat.
A megkérdezettek közül viszonylag sokan sportolnak. A menedzserek a sportban is a tétre menő játékokat – a focit, a teniszt, a fallabdát – kedvelik legjobban. Szügyi György fi gyelmeztet rá: ezek a sportok rendszerint egyoldalú, az amúgy is megviselt ízületeket tovább terhelő mozdulatsorokat tartalmaznak. Különösen a túlsúlyosak számára esetleg több veszélyt, mint rekreációs lehetőséget jelentenek.
A túlsúlyosak és ízületi problémákkal küzdők számára sokkal eredményesebbek a vizes technikák. A válaszokból kiderült: nagyon kevesen ismerik például az akvafitneszt, holott az a víz felhajtó ereje miatt sokkal kevésbé terheli az ízületeket, a gerincet, jól megválasztott gyakorlatok esetén minden izomcsoportot megmozgat. Ha valaki már elsajátította a legfontosabb gyakorlatsorokat, akkor egyedül is végezhető –például üzleti utazás esetén a szálloda uszodájában.
Még kevesebben ismerik és alkalmazzák a relaxációs technikákat, pedig azok segítségével szinte semlegesíteni lehet a stressz okozta káros hatásokat. Azért is jó, érvelt Szügyi György, ha a vállalkozó maga egészségtudatosan él, mert akkor feltehetőleg törődik a munkavállalóinak az egészségével is. Ennek költsége bőségesen visszatérül a munka hatékonyságában, az életminőség javulásában.
Számos munkaalkoholista vállalatvezető nemcsak nem él a relaxáció, rekreáció nyújtotta lehetőségekkel, hanem alapvető életvezetési hibák tapasztalhatók nála. A felmérés kiderítette, hogy a megkérdezettek közel 50 százaléka csak kétszer eszik naponta – holott ötszöri, kis mennyiségű étkezés, rendszeres folyadékbevitel volna optimális. A válaszadók alig 60 százaléka szokott reggelizni. Már az javítana a helyzeten, ha a főnök megkérné a titkárnőt, hogy meghatározott időpontokban kínálja meg egy –kisméretű – szendviccsel.
Szügyi György végezetül idézte a felmérésnek azt a részét, amelyben a megkérdezettek többsége elismeri, hogy egészségtelenül, önpusztítóan él, és hogy ezen változtatnia kellene, mégsem tesz megfelelő lépéseket ennek érdekében. Holott tapasztalatok bizonyítják, hogy minden megoldható, ha az ember akarja. A megelőzés fontosabb és olcsóbb, mint a már kialakult egészségkárosodás megszüntetése.
A legfőbb tanulság, hogy mindenki maga felelős a saját egészségéért.
Egyenlőtlen küzdelem
A magyar felső vezetők országos bruttó átlagbére havonta 617 ezer forint – derül ki a Workania állásportál által működtetett www.merces.hu fizetési felmérésből. Az egyenlő értékű munkáért egyenlő díjazás elve azonban továbbra sem érvényesül.
Míg a női topmenedzserek országos szinten átlagosan 455 ezer forintot keresnek, a férfi kollégáik jóval többet: átlagosan 682 400 forintot vihetnek haza.
– A több mint 30 százalékos különbség a vezetői beosztásban is helytálló nők esetében éles társadalmi igazságtalanságot jelez – fogalmaz Ficza János, az internetes állásbörze munkatársa. A környező országokban sem jobb a helyzet, Szlovákiában 35, Csehországban 43 százalék a nők hátránya a felső vezetők átlagjövedelmét tekintve. A kutatók a magyar gazdaság harminchárom szektorának felső vezető jövedelmeit is áttekintették. Az iparági versenyben a biztosítási cégek felső vezetői a bruttó 1 303 600 forintos átlagos havi fizetésükkel megelőzték a gyógy szergyári igazgatókat, akik 1 215 500 forintot visznek haza, és a bankárokat, akik 1 055 700 forintot kapnak. Ezekhez az összegekhez persze juttatások és bónuszok tartoznak, amelyek jelentősen árnyalhatják a képet. Jól lehet keresni – személyzeti, pénzügyi, munkavédelmi, energetikai, PR- – tanácsadó cégek első számú embereként is, az országos bruttó jövedelmi átlag itt 855 800 forint havonta.
Hasonló jövedelmi sávba tartoznak a pénzügyi tanácsadó cégek, a pénzügyi szolgáltatások és biztosítási termékek közvetítésével foglalkozó vállalatvezetők is, a maguk 812 600 forint átlagbérével. Az információs technológia és a telekommunikáció területén tevékenykedő vállalatok felső vezetői is átlagosan havi 800 ezer forintot keresnek. Az önkormányzati tulajdonú vállalatok vezetői „mindössze” 316 300 forintot keresnek átlagosan.
