Most két év reform, majd fellendülés jön
A magyar gazdaságnak 2030-ra meg kell haladnia az Európai Unió átlagos fejlettségi, fogyasztási szintjét, életszínvonalát – jelentette ki egy pénteki rendezvényen Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Ennek érdekében szükség van egy konzervatív gazdaságpolitikai forradalomra, amely szerinte nem az egyensúly és a növekedés közti döntésen alapul, hanem ezekre egyforma figyelmet szentel, továbbá nagy hangsúlyt fektet a foglalkoztatásra és a belső erőforrásokra. Ezt fogja képviselni Magyarország a jövő év első felében, amikor soros uniós elnökként lehetősége lesz e folyamat élére állnia – szögezte le a miniszter, ábrákon illusztrálva, hogy a politikai vasfüggöny lebontása után egy új, ezúttal pénzügyi vasfüggöny épült ki Európában a nyugati és a keleti országok között, amit szintén le kell bontani. Matolcsy emlékeztetett rá, hogy 2000-ben, az első Orbán-kormány idején 2020-at céloztákmeg, amikor utol kellett volna érnünk az uniós átlagot a fejlettségi mutatók tekintetében. A miniszter úgy látja, az elmúlt években folytatott gazdaságpolitika miatt tíz évet vesztett Magyarország.
A tárcavezető szerint nincs vége a válságnak: bár amélypontján túl vagyunk, de legkorábban 2013-ban lát esélyt arra, hogy az európai gazdaság a tartós növekedés pályájára tud lépni. Addig hullámzó teljesítményre lesz képes a gazdaság, így a magyar is. Emiatt kell kitartanunk az idei, 3,8 százalékos hiánycél mellett – fogalmazott, utalva arra, hogy ha nem kellene a válság elnyúlásával számolni, akár 5 százalékos deficitet is elképzelhetőnek tartana. Az év hátralévő részében a költségvetési stabilizáció a legfontosabb, 2011–2012 között a reformokat kell végrehajtani (de ezeket nem részletezte), majd 2013-tól jöhet a gazdasági fordulat (a fellendülés). Arról nem beszélt a miniszter, hogy 2011-re milyen hiánnyal számol a kormány, azt viszont megemlítette, hogy a válság miatt nem lesz lehetőségük egy lépésben bevezetni az egykulcsos szja-rendszert.
A miniszter tíz úgynevezett aknát azonosított az előző kormányoktól származó örökségben, amelyeket az új kabinetnek kell hatástalanítani. Ezek sorában említette a magas államadósságot, inflációt, kamatokat, a költségvetésben szerinte megbújó 300 milliárd forintos lyukat (melyet a Bajnai-kormány tagjai szerint a Fidesz-kormány ütött a büdzsén a 29 pontos akciótervvel, illetve a kommunikáció miatt gyengülő árfolyammal).
Matolcsy szerint a magyar gazdaság helyzete nem hasonlítható a görögökéhez, főleg ami az államadósságot illeti. Emlékezetes, hogy június elején több fideszes politikus is a görög példát emlegette, amikor a magyar államcsőd lehetőségéről, mint valós veszélyről nyilatkozott, jelentős forintgyengülést kiváltva ezzel. A miniszter szerint azonban a két ország helyzete nem összevethető: a magyar adósság egyenletes eloszlású, 2011 és 2013 között a piacról finanszírozható a megújításra szoruló mintegy 3000 milliárd forint államkötvény. Emiatt szerinte nincs is szükség újabb hitelmegállapodásra a Nemzetközi Valutaalappal. Ősszel lesz ugyan egy tárgyalási forduló, de itt nem egy új kölcsönről lesz szó – tette egyértelművé. A magyar kormány azonban a jövőben is az IMF stratégiai partnere akar maradni, és egyebek mellett technikai segítségnyújtásra, pénzügyi elemzésekre számít a nemzetközi szervezettől.
