Az európai pénzügyi felügyeleti rendszer átalakításában elért politikai megállapodás öröme sem szorította háttérbe, hogy az uniós pénzügyminiszterek minden bizonnyal a keddi ülésük nem hivatalos témái közé illesztik Magyarország helyzetének vizsgálatát. Ez derült ki a belga elnökséghez közel álló forrás péntek délutáni szavaiból. Minthogy az Európai Bizottság és az IMF küldöttsége júliusban számos kérdésben nem jutott dűlőre a magyar kormánnyal, a tagországok egy része értetlenségének adott hangot. A keddi pénzügyminiszteri ülés az első alkalom, hogy ebéd közben és zárt körben kifaggassák Matolcsy Györgyöt a történtekről. Tudni szeretnék azt is, miként képzeli el a jövő évi folyamatokat a magyar kormány, s hogy miért nem frissítette még a konvergenciaprogramot.

A júliusi egyeztetések után három téma maradt nyitva. A devizahitelezés betiltása, amely sértheti a tőke szabad áramlásának elvét, a pálinkafőzés kivonása a jövedéki adózás hatálya alól, illetve a jegybank működési függetlenségének korlátozása – az Európai Központi Bank (EKB) véleménye alapján. Tegnapi kérdésünkre, hogy ezekben az ügyekben kialakított-e már álláspontot a bizottság, pénteki lapzártánkig nem válaszolt Olli Rehn pénzügyi biztos szóvivője, de elképzelhető, hogy a keddi véleménycsere után világosabbá válik az uniós nézet is.

A pénzügyminiszterek amúgy bőséges hivatalos napirenden rágják át magukat. Egyrészt már hétfő délután összeülnek abban a bizottságban, amelyet a tanács állandó elnöke, Herman Van Rompuy vezet, s ekkor szót ejthetnek arról a levélről is, amelyet kilenc ország, köztük Magyarország írt a kötelező magán-nyugdíjpénztári befi zetések államadóssági hatásának beszámítására. A belga elnökség köreiből származó információk szerint ez nyilvánvalóan fontos felvetés, s előbbutóbb bizonnyal a pénzügyminiszteri tanács elé kerül a lehetséges megoldás kimunkálása.

Kedden viszont azt a politikai alkut kellene jóváhagyniuk a tárcavezetőknek, amelyre csütörtök este jutottak az Európai Parlament szakértői, valamint a bizottság és az elnökség képviselői az európai pénzügyi felügyeleti rendszer átalakításáról. A több hónapja tartó vitában a törvényhozók elérték: az eredetileg tervezettnél nagyobb jogköröket kap a három – banki, biztosítói és értékpapír piaci – hatóság. A nemzeti felügyeletek vitájában a végső szó az övék lehet, illetve az érintett pénzintézetekre nézve kötelező erejű döntést is hozhatnak válságos helyzetben. Az EKB elnöke által vezetett rendszerkockázati tanácscsal kiegészülő rendszer január elsején felállhat, ha a jövő héten a pénzügyminiszteri tanács is rábólint a részletekre, és a parlament teljes ülése is megszavazza szeptember végén. Barnier belső piaci biztos ezt úgy értékelte, hogy európai megoldás születhet. A pénzügyi válság ugyanis bizonyította, hogy a határokon átnyúló tevékenységet folytató pénzintézetek felügyelete nem maradhat csak a nemzeti hatóságok feladata. Az új szervezetek európai szabálykönyv alapján igyekeznekmajd összehangolni a nemzeti hatóságok munkáját, de kötelező erejű döntést is hozhatnak. Ez utóbbi jogosítványt a tagországok gyengíteni, a törvényhozók erősíteni akarták.

Terítéken lesz még az európai szemeszter is, amelyről már sok szó esett. A lényeg: ezentúl április végéig be kell mutatni a következő évekre vonatkozó stabilitási és konvergenciaprogramokat, s az új menetrend érvényesítése a magyar elnökség dolga lesz. Az elmaradt magyar adatszolgáltatás ezért is kelthet aggodalmat a pénzügyminiszterek körében.

A bankadóról és az esetleges tranzakciós adókról megkezdődik a nézetek egyeztetése, érdemi vita azonban csak októberben várható.