A teljes piacot tekintve átlagosan kilenc százalékkal csökkentek a hazai cégek bónuszkifizetései, leginkább az alacsonyabb irodai beosztásban lévők teljesítménypénzeit érintették a megszorítások.

Nemzetközi szinten is hasonló a helyzet, habár a cég tanulmánya szerint a vállalatok 39 százaléka már újra a bónuszok növekedésében gondolkodik. Ugyanakkor a szervezetek közel fele újragondolná a bónuszpolitikáját, valamint emelné az eddig alacsonyan tartott teljesítményküszöböket is. E mögött a legfőbb indok a bónuszok vállalati stratégiával való szorosabb összekapcsolása. A tapasztalatok alapján a munkavállalók gyakran a fizetésük természetes részeként kezelik a bónuszokat, így a motivációs hatás is kevésbé tud megnyilvánulni.

A ténylegesen kifizetett bónuszokat nézve a legnagyobb visszaesést az USA és Nagy-Britannia produkálta, ahol a válság jeleire a cégek automatikusan visszafogták a költségeket. Itt az előre kitűzött célok 60 százalékát sem kapták meg tavaly a munkavállalók. Ebbe a kategóriába esik még Finnország, Oroszország és Ukrajna is. A legtöbb bónuszt Indonéziában, Kuvaitban és Peruban fizették ki, ahol a kitűzött célprémiumok 120 százaléka felett adtak a vállalatok. Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el 60–90 százalék közötti kifi zetésekkel. Azonban érdemes kiemelni, hogy a hazai cégek nemzetközi viszonylatban is a legmagasabb ka tegó riá ba tartozó célszámokkal rendelkeznek; átlagosan az éves alapbérek több mint 12 százalékát fizethetik ki bónuszként.