"Mintha Bibliát olvasnának egy bordélyházban" – így jellemezte Gary Hamel azokat a menedzsereket, akik az igazgatói ülésen a számok mellett az üzlet lelkéről is beszélnek. A London Business School professzora szerint bár nincs vezető, aki kétségbe vonná olyan időtálló emberi értékek jelentőségét a céges világban, mint a szeretet, bizalom vagy odaadás, de azok mégis a tanácstermek falain kívül rekednek. Elgondolkodtatónak tartja, hogyan lehetséges az, hogy a legfontosabbnak tartott ideálok csak ritkán merülnek fel az általa emberidegennek, mechanikusnak, anyagiasnak és földhözragadtnak tartott cégvezetéssel összefüggésben.

– Az üzleti élet már szóhasználatában leképezi a harcot: vezérigazgató, pozíciószerzés, bukás – kezd magyarázatába a több száz fős, ágazatában meghatározó multinacionális cég első számú vezetője. Túlságosan materiális, csupán az anyagi javakra koncentrál, miközben az üzlet sem más, mint a világ, az emberek mindennapos működésének része. Az elkülönültség csak a fejekben létezik. A menedzsment spiritualitása (amely nem kapcsolódik a vallásossághoz, sem az ezotériához) éppen ennek a megosztottságnak a megszüntetésére törekszik. A szemléletmód az üzleti élet sterilitásával, racionalitásával és pragmatizmusával szemben az „érzelmi munka”, a tartalmas emberi kapcsolatok, a minőségi kommunikáció, a tudatosság, az elkötelezett együttműködés, az együttérzés és a bizalom fontosságát hangsúlyozza – teszi hozzá.

– Menedzsmentfejlesztés során sohasem beszélünk spiritua lizmusról direkt módon. A magyar vezetők visszafogottak és tartózkodóak, emiatt ez a kifejezés zavarná őket – állítja Sárvári György, a Neosys Szervezetfejlesztő és Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója. Ám az események közötti jelentőségteljes kapcsolatokról, az energiafelhasználásról, az intuícióról és a karizmatikus vezető szerepéről, a szándék erejéről és az érzelmi intelligencia működéséről a vezetőknek van tapasztalatuk. Való igaz az is, hogy a cégek éves jelentésében vagy a vezetői beszámolókban többször szerepelnek a versenyelőny, differenciálódás, érték, fegyelem, hatékonyság, felelősség szavak, semmint az, hogy milyen, számokban nem kifejezhető, „nemes” elveket vall a társaság.

Nem csoda tehát, hogy például az Egyesült Államokban az alkalmazottaknak mindössze ötöde dolgozik szívvel-lélekkel, a nagyobbik hányaduk az egocentrikus és kommunikációra képtelen feletteseit hibáztatja örömtelenségéért. A magyarországi adatok még elkeserítőbbek: a Randstad nemzetközi állásközvetítő cég idei kutatása azt mutatja, hogy a munkavállalóknak csupán nyolc százaléka elégedett jelenlegi munkaadójával, és ez kevésbé a pénzügyi ösztönzőkkel, sokkal inkább a munkahely hangulatával, a közvetlen vezetővel való kapcsolattal függ össze. A legjobb munkahelyek egyik jellemzője – a Hewitt Legjobb Munkahely felmérése szerint – ezzel szemben az, hogy a munkatársak tiszteletben tartják egymás gondolatait és érzéseit, és vallják: a termékekkel és szolgáltatásokkal kimagasló értéket nyújtanak az ügyfeleknek, vevőknek. Ahogyan a Disney cégnél az örömöt, a Google-nél a tudást, az Apple-nél a szépséget tűzték a cég zászlajára.

A lapunknak nyilatkozó vezérigazgató tapasztalatból állítja, hogy a klasszikus menedzsmentteóriák, s velük együtt a pontos célkijelölés, az alapos stratégia és a rugalmatlan vezetői kontroll gyakorlata nem működőképes. A spiritualitást ő az útkereséssel azonosítja: megadni az embereknek, akárcsak a cégeknek a lehetőséget, hogy fejlődésük módjait keressék. A kereteket kell meghatározni úgy, hogy azok ne bénítsák meg se az alkalmazottak személyiségét, se a céget. Kulcsszó az önismeret, vagyis a szerepek felismerése és tudatosítása, azoknak a félelmeknek a felismerése, amelyek a döntéseket akadályozzák vagy rossz kompromisszumra kényszerítenek, és gátolják a kreatív, innovatív ötletek megvalósítását. Ez nemcsak az egyén, hanem egy vállalat fejlődése szempontjából is elengedhetetlen. S arra, hogyan lehet több száz embert egy irányba terelni, megemlíti az amerikai hadseregben dívó vezetési elvet, a „commander’s will”-t, a parancsnoki szándékot. Ez nem azt írja elő, mit kell tenni és különböző helyzetekben hogyan kell reagálni, hanem a vezető mit szeretne elérni egy akcióval, és a beosztottakra van bízva, hogyan teljesítik. Ha a hadseregben működik, a civil életben még könnyebben megvalósítható lenne – és a szabályzatoknál, fegyelmezésnél és az állandó kontrollnál is valószínűleg hatékonyabb.

A vezérigazgató nem szépít: az érdekkülönbség adta távolság a vezetőség és a beosztottak között mindig megmarad. Ennél sokkalta lényegesebbnek gondolja azt, az alkalmazottak a kapun belül és kívül ugyanazok maradhassanak. – Nem a céghez kell alakítani az embereket, ha változniuk kell, sosem fogják jól érezni magukat. Cégvezetőként nincs jogom a vállalat érdekeinek megfelelően alakítani a dolgozók személyiségét – tette hozzá. A vezetés művészete abban rejlik, hogy adottságaik legjobbját adják, miközben személyiségüket sem korlátozzuk. A céghez fűződő lojalitást sem kell túlzásba vinni, ahogyan a tréningekkel és értékelésekkel is óvatosan kell bánni.

A spiritualitásban bízók sem felejtik el, hogy a cégnek életben kell maradnia a versenyben. – A szellemiségnek mindig együtt kell megjelennie a gyakorlati alkalmazhatósággal – mondja Sárvári György. A vezérigazgató megerősíti: a munkahelyeken kollegiális, és nem baráti viszonyok alakulnak, mivel a szeretet, a szoros emberi kapcsolatok elveszik a kritika lehetőségét. Az őszinte, nyílt, korrekt emberi kapcsolatok az üzleti eredményekben tükröződnek: a profit a megfelelő látásmód eredménye.

– A profitot mindig a mentalitás hozza létre, a hatékonyságot a gondolkodás határozza meg. A hasznot többletpénzként is fel lehet fogni, másrészt a helyénvaló munkatársi viszonyok eredményeképpen a cég hatékonyabb és értéket teremt, amelyek pénz formájában is megjelennek – magyarázta.

Szeretet és félelem

Jan Carlzon a SAS légitársaság vezérigazgatójaként a pénzügyi csőd szélén álló vállalatot egy év alatt nyereségessé varázsolta.

Amikor megkérdezték tőle, hogyan sikerült, azt várták, komplex stratégiákat vázol fel.

Ehelyett csak annyit válaszolt: Az életben két erő sarkall cselekvésre: a szeretet és a félelem. Ha a szeretetet választjuk, minden lehetséges: az emberek kibontakoznak, ontják az új ötleteket és erejük megsokszorozódik. A félelemmel szemben esélytelenek vagyunk.

Az Apple a szép környezettel igyekszik inspirálni dolgozóit