Több szabadság, hosszabb élet?
– Több szabadság, hosszabb élet – ezzel a jelszóval kampányolunk, mert a kezdeményezés fő célja, hogy az emberek egészségesebbek legyenek – mondja Bíró Zoltán, aki több mint két hete gyűjti az aláírásokat, keresi a támogatókat az interneten és a munkahelyeken. Célja, hogy április 22., a Föld napja legyen munkaszüneti nap, a másik pedig, hogy az éves alapszabadsága mindenkinek 30 nap legyen, függetlenül attól, hogy hány éves. A népi kezdeményezéseket június közepén hagyta jóvá az Országos Választási Bizottság. Ha sikerül összegyűjteni a következő hét hét alatt ötvenezer aláírást, az Országgyűlésnek napirendre kell tűznie a kérdéseket.
Bíró Zoltán, aki egyébként csoportvezetőként dolgozik, azt kifogásolja, hogy Magyarországon minél fiatalabb egy munkavállaló, annál kevesebb szabadság jár neki. Úgy véli, ez diszkriminatív,mert életkor alapján tesz különbséget az emberek között.
– Magyarországon a 44 évesnél fiatalabb férfiak között is sokkal több a szenvedélybeteg és magasabb a halálozás, mint Nyugat-Európában. Ha lenne idejük pihenni, regenerálódni, akkor ez megváltozhatna – állítja.
A mostani szabályok szerint 25 éves kor alatt 20 szabadnap jár egy munkavállalónak, ehhez háromévente jön egy plusz szabadnap. A következő határ a 31 éves kor, azután kétévente jár egy újabb pihenőnap, 45 év felett nem nő tovább a szabadnapok száma, 30 a maximum, amihez persze jönnek még a gyerekek után járó pluszok és a fizetett ünnepek.
Bíró Zoltán szerint a magyar fiatalok sokkal többet dolgoznak nyugat-európai társaiknál. Az a felvetés,miszerint sokmás uniós országban is 20 nap az alapszabadság, például Belgiumban, Csehországban, Németországban, Olaszországban vagy Hollandiában, szerinte azért nem állja meg a helyét, mert „ezekben az országokban kevesebb a heti munkaórák száma”. Az Eurostat adatai alátámasztják a csoportvezető szavait: a régi uniós tagállamokban átlagosan 1700 óra az éves munkaidő, a később csatlakozott országokban körülbelül 1800 óra, Magyarországon valamivel ennél is több, 1850 óra.
Az uniós országokban valóban a 20 nap a legalacsonyabb alapszabadság, a 27 tagország többségében, 18-ban így van. A fizetett ünnepek hozzáadása árnyalja a képet. Szlovákiában például 14 ilyen szabadnap van, Romániában 7, Magyarországon 10. Ha a két adatot összeadjuk, 30 szabadnappal a középmezőnyben helyezkedünk el.
A jelenlegi gazdasági helyzetben ördögtől való ötlet, hogy kevesebbet dolgozzunk – mondja Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára. Hozzáteszi: ha a hatékonyság nőne, akkor csökkenhetne a munkaidőalap, de akkor is csak mérsékelt ütemben, tehát semmiképpen nem tíz munkanappal. Szerinte, ha változtatni akarunk a szabadságok rendjén, akkor azt a rendkívüli szabadságok, a túlórák, a betegszabadság és táppénzrendszer elemzését követően és nem egy elem kiragadásával lehet megtenni.
Dávid Ferenc szerint a hatékonyságot elsősorban a rossz munkaszervezés és a bürokrácia akadályozza. – Amennyire nem hatékony a közigazgatásunk, ugyanannyira a vállalkozásaink sem azok – állítja. – Minden plusz, munkavégzés nélküli szabad perc biztosítása teljesítmény nélküli bérkiáramlást eredményezne – hangsúlyozza. Bizonyos szektorokban valóban egyre többet dolgoznak az emberek. A szolgáltató ágazatban például mind nagyobb az igény a hosszabb nyitva tartásra, ami túlmunkával jár – mondja Fürjész Beáta, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének szekcióvezetője. Hozzáteszi: a jelenleginél hatékonyabb munkaszervezés nélkül nehéz helyzetbe kerülnének a cégek a hosszabb szabadságokkal. – A távollévő kollégákat érdemben kell pótolni, ez pedig itthon még mindig nehézkesen megy – állítja. Szerinte nem véletlen, hogy a nyugat-európai országokban szokásos gyakorlattal ellentétben, ahol nyáron 3-4 hétre is elmennek a munkavállalók, itthon a munkáltatók jobban szeretik a több, de rövidebb távollétet. Erre a tanácsadó szerint megoldás lehetne, ha minden munkatársnak lenne egy „párja”, aki át tudja venni a feladatait néhány hétre.
