Márpedig igen jó esély van, hogy az Alkotmánybíróságon landol néhány kereset, tekintettel arra, hogy a bankadóval érintett pénzügyi szektorban több cég is jelezte, kész megtenni ezt a lépést.

Megkérdőjelezik, hogy jövedelmi viszonyaikhoz, teherbíró képességükhöz mérten, arányosan vár-e el tőlük befizetést a Fidesz-kormány. Papíron ugyan csak pár százalékos az adó (jellemzően 5-6 százalék közötti tartományban állapítanák meg az egyes tevékenységekre az elvonás mértékét), de az adó alapja miatt a ténylegesen fizetendő összeg az eredmény tetemes hányadát vinné el. Van olyan tevékenység, ahol akár többszörösét is a nyereségnek, azaz tulajdonosi források bevonására is szükség lesz az adó rendezése érdekében.

Szakértők szerint azonban ennél is súlyosabb probléma, hogy a jogszabály visszamenőlegesen vezetné be az adót. Vagyis a 2009-es mérlegfőöszszegre, egyéb, de a tavalyi évhez köthető bázisra vetítenék az elvonást. Olyan alapra, amire már nincs hatással az adóalany. Úgy kell ezt elképzelni, mint ha a társasági adót 30 százalékra emelnék júliustól, és adófizetési alapul a 2008-as évet állapítaná meg a törvény. S ugyanígy az Alkotmánybíróságon landolhat a 98 százalékos büntetőadó, amit a két hónapnál hosszabb időre járó végkielégítésekre akar kiróni a kormány, szintén visszamenőlegesen.

Azonban benne van a pakliban szakértők szerint, hogy a kifogásolt jogszabályok átmennek az Alkotmánybíróság szűrőjén. S nemcsak azért, mert adóügyekben köztudomásúlag nehezen kiszámítható döntéseket hoznak a bírák, hanem azért is, mert egy olyan tag távozik a testületből még a nyáron (valószínűleg a párizsi magyar nagykövetségre), aki több adóügyi kérelmet is jegyzett előadó alkotmánybíróként, és akit a szakmában az Alkotmánybíróság adóügyekben leginkább kompetens tagjának tartanak.

Trócsányi Lászlóról van szó, akinek a nevéhez fűződnek az utóbbi időszak legnagyobb figyelmet övező döntései: az ingatlan- és a luxusadó kilövése, valamint a szuperbruttó jóváhagyása (a családi pótlék megadóztatásának alkotmányellenességét megállapító határozatot a testület elnöke, Paczolay Péter jegyezte).

Ugyanakkor hamarosan visszatérhet a testületbe Bihari Mihály, akinek a nevéhez szintén fűződik néhány emlékezetes adóügyi döntés. A Fidesz jelöltje (a másik Stumpf István) 1999 és 2008 között már magára ölthette az alkotmánybírók talárját, ráadásul az utolsó három évben elnöke volt a testületnek. Ő jegyezte előadóként az elvárt adó és a házipénztár-adó alkotmányellenességét megállapító határozatokat még 2007-ben, illetve 2006-ban. Elárvulni tehát nem fog az Alkotmánybíróság, lesz kire bízni a jövőben az adóvitákat.

Trócsányi László