Esőben elúszó milliárdok
Elkezdődött a naptári nyár – merengnek borúsan az esőverte ablakon kitekintve az agronómusok, építőmérnökök és a szállodaigazgatók, akik egyelőre nem tudják felhőtlenül élvezni a június beköszöntét. A több napja tartó esőzések sok cégnél eláztatták a terveket.
Egyre súlyosabb a helyzet a mezőgazdaságban. A kora tavaszi hóolvadás, valamint az ilyenkor megszokott árhullám amúgy is kiterjedt belvizes területet hagyott maga után, a kiadós esőzés „gondoskodik” utánpótlásról. – A nem hagyományosan ár- és belvizes területeken is már legalább 150 ezer hektárnyi területen állnak vízben a növények – von gyorsmérleget Vancsura József, a Gabonatermelők Országos Szövetségének elnöke. Már biztosnak látszik, hogy az eredetileg idénre tervezett ötmillió tonnás búzaterv nem fog teljesülni: az aratásig hátralévő hat hét alatt eldől, hogy 10-20, netán 30 százalékos lesz-e a veszteség.
A földek többségén a májusi 150 milliméternyi csapadék még nem okozott volna gondot, de az ennél több már igen. A talajok annyira feláztak, hogy képtelenség a gépekkel munkát végezni, emiatt a kipusztult területeken elmaradt a felülvetés. Ráadásul az eső másként is kárt tud okozni: a csapadék felverte a levelekre a gyomirtó vegyszereket, tetézve a bajt.
A gyümölcsösökben sem jobb a helyzet. – A folyamatos esőzés miatt a korai cseresznye valószínűleg a fán marad – mondja Simon Attila hatvani gazdálkodó. A túlságosan sok csapadék miatt az érés közeli termés megreped, és azonnal rohadni kezd, pedig jól indult a szezon a múlt héten, a kilónkénti 300-350 forintos átvételi árakkal. Idén kevés lesz a kajszi, mert – különösen a Dunántúlon – a termés egy részét a viharos szél leverte, sőt egész fasorokat fordított ki a felázott talajból.
A szőlőkben a legnagyobb kárt a gombák és a kártevő rovarok okozzák, ellenük ugyanis ilyen időben képtelenség védekezni. Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke azért örömöt is talál az időjárásban: a kártevők életritmusa ilyenkor lelassul. A szőlősgazdák egyébként is a szerencsésebbek közé tartoznak, a viharos szél eddig nem okozott számottevő kárt, néhol ugyan letördelte a zsenge hajtásokat, de ezek egy részét a fürtválogatás idején amúgy is el kell távolítani.
A szőlővirágzás ünneplésére készülnek most szombaton Balatonban, a Kéknyelű Virágzás Ünnepén, s ugyan a szőlővirágot nem ünnepelhetik – az ugyanis megállt a hűvösben, a fejlődés 2-3 hetes késésben van –, de abban bíznak, hogy legalább a borostalálkozót nem teszi tönkre az esőzés. Nem lenne pedig példa nélküli, ha le kellene fújni a rendezvényt. A szabadtéri rendezvények és a városnéző túrák potenciális közönségét alaposan megtizedeli az esős időjárás. A Magyarországi Idegenvezetők Szövetségének elnöke, Bálint Zoltán becslése szerint a turisztikai programszervezők 30-40 százalékos forgalomkieséssel szembesülnek pusztán az eső miatt.
A részben vagy teljesen esős hétvégék miatt a szabadtéri fesztiválok eltérő tapasztalatokkal zárultak: volt, ahol megúszták az esőt és volt, amit félig-meddig le kellett fújni. A Balaton és a Velencei-tó vize egyelőre hideg, fürdésre májusban egyetlen alkalmas nap sem akadt. –A pestiek kedvelt hétvégi strandjai a Velencei-tó környékén is kihaltak, a felázott talaj miatt kérdéses, hogy a közelgő sportfesztiválokhoz egyáltalán alkalmas lesz-e a terep – példázza a hosszabb távú következményeket Kupi László, a velencei-tavi fesztiválok egyik szervezője. Majd hozzáteszi: még nem katasztrofális a helyzet, de további esőzések esetén már az lehet. A következő napokban mindenesetre további esőt jelzett előre a meteorológiai szolgálat.
Csak az esőre fogható a Balaton év elején meglódult vendégforgalmának visszaesése is. Rostás Sándor, a Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság elnöke szerint a hagyományosan erős előszezonnak számító május tragikusan alakult, a csapadék erősen visszavetette a szálláshelyek és a rendezvények forgalmát.
Már nyolcmilliárdnál jár a viharkár
Az utóbbi napokban – bár lassan már inkább hetekről lehet beszélni –az elmúlt évek egyik legpusztítóbb időjárását szenvedi el az ország.
A Magyar Biztosítók Szövetsége öszszesítése szerint a biztosítókhoz eddig több mint 68 ezer kárbejelentés érkezett, míg a becsült kárérték megközelíti a nyolcmilliárd forintot. A legtöbb kárt a viharok okozzák, melyeket messze lemaradva a felhőszakadások, az árvizek és a villámok okozta pusztítások követnek. Darabszám alapján a jelzések 96 százaléka, míg a kárértéket nézve négyötöde a vagyonbiztosításokhoz (például lakásbiztosítás) kötődik, a mezőgazdaság és az ipar területéről eddig több mint kétezer kárról érkezett információ, melyek összértéke mintegy kétmilliárd forint.
Ami a megyéket illeti: darabszámban a legtöbb bejelentést Veszprémből kapták a biztosítók, míg érték alapján Borsodot sújtották a leginkább az elmúlt napok viharai. A leginkább érintett tíz település az országban: Budapest, Pécs, Győr, Veszprém, Tatabánya, Miskolc, Várpalota, Székesfehérvár, Siófok és Pápa.
