A minisztériumi átadás-átvétel nem csak a kasszában megbúvó pénzek, illetve kötelezettségek bemutatásáról szól, a Pénzügyminisztérium több témát is az új vezetés figyelmébe ajánl, amelyekről mihamarabb törvényi szinten kellene rendelkezni. A jogszabály-alkotási javaslatok kizárólag az adózást érintik, s minden esetben az adózók terhein könynyebbítenének. Amennyiben a nemzetgazdasági tárca folytatásra méltónak tartja a jogszabály-előkészítési munkát, jobban járnak a fuvarozók, az építőipari cégek, illetve a személyijövedelemadó-törvény módosításával általában az alkalmazottak, a cégvezetők, továbbá a karitatív szervezetek kedvezményezettjei.

A pakk elsőként az szja-törvény módosítási javaslatait taglalja. A pénzügyi tárca a kedvezményesen adózó béren kívüli juttatások közé emelné a munkáltató által a dolgozójára, valamint a társas vállalkozás által a személyesen közreműködő tagjára valamelyik biztosítótársasággal kötött betegségbiztosítás díját. A kedvezmény mértéke – hasonlóan az önkéntes kölcsönös egészségpénztári munkáltatói hozzájáruláshoz – legfeljebb a minimálbér 30 százalékáig lenne adható.

A javaslat időzítése érdekes. A táppénzes rendszer szigorítása miatt ezen az ágon tavaly augusztus óta alacsonyabb jövedelemhez jutnak a jogosultak, a leköszönő kormány vélhetően ezt is figyelembe véve próbálja más csatornán keresztül megteremteni a feltételeit egy elfogadható szintű jövedelemnek a betegség idejére. Ugyanakkor mind a Bajnai-kormány eddigi intézkedései, mind az Orbánkormány tagjainak nyilatkozatai épp ellentétes irányba mutatnak: a lehető legkevesebb kedvezményt őriznék meg az szja-rendszerben. Matolcsy György, a leendő nemzetgazdasági miniszter egyik interjújából arra lehet következtetni, hogy a családi adózáshoz kapcsolódó kedvezmények mellett az otthonteremtés lenne privilegizált az adórendszerben, illetve a családi kisegítő tevékenységek (kertészkedés, gyermekőrzés) adózhatnak kedvezményesen. A többi lehetőség viszont – az eddigi állítások alapján – nemkívánatos a jövőben.

Tavaly év végén nagy port vert fel, hogy a megváltozott adózási feltételek lényegében megfojtják a karitatív szervezetek munkáját. Ezt felismerve javasolja most a PM, hogy a jótékony célú adományokból pénzben havonta adott juttatások, szociális segélyek egy szűkebb körben a minimálbér mértékéig adómentesek legyenek. A dokumentum szerint ilyen lehet a pályakezdőket, időskorúakat támogató szociális segély.

Az szja-törvény módosításának harmadik lába azokat a menedzsereket hozná kedvezőbb helyzetbe, akik a kockázati tőkével foglalkozó, illetve projektekre létrehozott cégek élén állnak. A tulajdonosirészesedés-szerzésüket támogatná a javaslat oly módon, hogy az ilyenkor fizetendő közterheket vagy a juttató fizetné meg természetbeni juttatás formájában, vagy késleltetetten, a részesedés átruházásakor kellene leróni az adót. Utóbbi megoldáshoz elég lenne egyébként átalakítani az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási programokra vonatkozó szabályozást.

Míg a karitatív szervezeteknél nem látszik sem elvi, sem gyakorlati akadálya annak, hogy az Orbán-kormány felvegye az elfogadandó törvények listájára a módosítási javaslatot, a menedzsmentek tulajdonosi részesedésének megszerzéséhez kapcsolódó indítvány „nem passzol” a szombaton felálló új kormány törekvéseibe, amelyek az ilyen típusú jövedelemszerzést a spekulatív kategóriába sorolják. Nem lenne tehát meglepő, ha utóbbi javaslat végül nem kerülne be a parlament elé.

Külön foglalkozik az átadás-átvételi csomag a fuvarozóknak ígért jövedékiadó-kedvezménnyel. A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) és a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete (NiT) kezdeményezte korábban, hogy – tekintettel a magas üzemanyagárakra – a fuvarozók 8 forintot visszaigényelhessenek a gázolaj jövedéki adójából, ami jelenleg literenként 97,35 forint. A motorfejlesztéshez felhasznált üzemanyag direkt módon mentesülne a jövedéki adó alól, valamint a fejlesztési és termelési tevékenység során felhasznált motorbenzint terhelő áfát is le lehetne vonni. A PM számítása szerint az intézkedés költségvetési kihatása 9–17 milliárd forint közötti lehet, amit apaszthat, ha ennek hatására emelkedik a forgalom (s így nő az üzemanyag-fogyasztás, ezzel együtt pedig az adóbevétel).

A fuvarozók még 2010 előtt kérték a kormányt, hogy tegyen valamit az emelkedő árak ellen, mert romlik a versenypozíciójuk. Azóta nagy csönd volt az ügyben. Valószínűleg ez az intézkedés váltja ki a legcsekélyebb ellenállást az Orbán-kormányban, a vállalkozókkal kötött szövetség után szinte lehetetlen erre nemet mondaniuk.

Az utolsó javaslatra is áll a fenti megállapítás. Ebben az építőipari termékek gyártásához felhasznált energia után fi zetendő energiaadó viszszaigénylését, illetve levonhatóságát tennék lehetővé. Ha elfogadja a parlament, akkor az égetettagyag-, tégla-, kerámiacsempe-, -lap-, aszfaltgyártók költségei csökkenhetnek ezzel az adóval. Ez a javaslat, csakúgy, mint a K+F adómentessége, már megjárta a parlamentet, de akkor nem ment át. Az szja és a gázolaj adója a szakmapolitikai egyeztetésnél tart.

Az energiaadó alapja

- villamos energiára megawattóránként 295 forint

- a földgázra gigajoule-onként 88,50 forint

- a szénre ezer kilogrammonként 2390 forint

Javaslatok

Szja

- betegségbiztosítás díjának adókedvezménye

- szociális segély adómentessége a minimálbérig

- tulajdonosi részesedés megszerzésének adókedvezménye

Jövedéki adó

- Fuvarozók által használt gázolaj jövedéki adójának csökkentése

Energiaadó

- Építőipari gyártók adómentessége

A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet országos segélyakciója – jó helyre kerülne az adókedvezmény