Az Icesave – a Landsbanki internetes részlege – a szokásos kamat dupláját ígérve toborozta a befektetőket, akik nem törődve a kockázatokkal, kapva kaptak a lehetőségen. Az akkori betétgyűjtési akció igen jól sikerült, miután háromszázötvenezer károsult vár most a pénzére.

Számukra is nagy tehát a tétje a szombati népszavazásnak, amit azután írt ki Ólafur Ragnar Grímsson államelnök, hogy a választók csaknem negyede ezt petícióban követelte tőle.

Megfigyelők szerint a referendum kimenetele nem sok kétséget hagy maga felől, egy március elsejei felmérés szerint ugyanis 74 százalékos a kártalanítás elutasítottsága. Nem csoda, fejenként 164 000 dollárt, azaz 3,2 millió forintot húznának ki ezzel minden egyes izlandi állampolgár zsebéből. A tartozás a helyi GDP felével egyenértékű. A „nem” tehát borítékolható, és ezzel persze a következmények is. Utóbbiak közül már „látható” a Nemzetközi Valutaalap által folyósított kölcsönök befagyasztása, az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalások ideiglenes felfüggesztése, az amúgy is feszült államközi kapcsolatok megromlása Nagy-Britanniával és Hollandiával. Igaz, a három ország pénzügyminiszterei kijelentették, hogy a népszavazás eredményétől függetlenül folytatják a tárgyalásokat a helyzet rendezésére, és Brüsszelben sem csapják rá az ajtót automatikusan az izlandiakra. A nemzetközi kapcsolatok romlása mellett a gazdasági hatások sem elhanyagolhatók, hiszen a szigetország a tavalyi év 6,5 százalékos gazdasági visszaesése után az idén további 5 százalékkal zsugorodna a helyi GDP, és 10 százalék fölé nőne a most 8,8 százalékos munkanélküliségi ráta.

Mindezek azonban hipotézisek maradnak, hiszen Izland már elismerte a tartozást, ki is akarja fizetni – legalábbis a kormány –, csak nem mindegy, milyen feltételekkel – jegyzi meg a Bloomberg. Ebben most patthelyzet van, mert Izland nem fogadja el, hogy a britek és a hollandok változó kamatozásúvá alakítsák át a tartozást, ők inkább maradnának az eredetileg kialkudott 5,5 százalékos fix kamatnál. Mindkét változatnál csökkenne az izlandiak becsült fizetési kötelezettsége. Az eltérés nem áthidalhatatlan: brit–holland számítás szerint a változó kamat 452 millió, az izlandiak szerint viszont csak 290 millió euró megtakarítást jelentene a számukra. Jan Randolph, az IHS Global Insight adósságszakértője szerint Izland alkupozíciója egy elutasító népszavazással éppenséggel javulna, mert tárgyalópartnerei ezután hajlandóak lesznek engedni a követeléseikből.

– Ezt a heringet le kell nyelni, rágcsálni fölösleges, hiszen így is, úgy is büdös – jellemezte a helyzetet egy brit elemző.

Izlandi tüntetők tiltakoznak a külföldi betétesek kártalanítása ellen