Kedden ráadásul új szereplővel, Horvátországgal gyarapodott a Déli áramlatot „meglovagoló” országok köre. A társulásról szóló horvát–orosz megállapodást Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz és Jadranka Kosor horvát miniszterelnök jelenlétében írták alá. Putyin a biztonságos ellátás szempontjából kifizetődő lépésnek nevezte a horvátok belépését, amellyel déli szomszédaink ellátásában 40 százalék fölé nő az orosz gáz aránya. A találkozón Jadranka Kosor a Barátság és az Adria kőolajvezeték összekötésének és kibővítésének régóta dédelgetett tervét is felmelegítette. Ez elősegítené, hogy az orosz olaj az adriai kikötőkön keresztül eljuthasson az európai és észak-amerikai piacokra. Az aláírás összességében azért is lehet meglepő, mert Zágráb jó darabig a horvát tengerparton létesítendő cseppfolyósított gáz (LNG) fogadására és így szállítására alkalmas kikötő létesítését favorizálta.

A Nabucco „ellenlábasaként” is beharangozott Déli áramlat a Fekete-tenger mélyén haladva érné el Bulgáriát, ahonnan Szerbián és Szlovénián át szállítana orosz gázt Olaszországba és Ausztriába. Az említetteken kívül Görögország és Magyarország is érdekelt a 19 milliárd euróba kerülő beruházásban. A Déli áramlat várhatóan 2015-re készül el, és célja Oroszország domináns gázszállítói helyzetének megszilárdítása – írja az AFP.

Az EU célja ugyanakkor egyértelmű: a Nabucco révén a déli összeköttetés megteremtése, hogy a Kaszpi-térség és a Közel-Kelet gázmezőivel kapcsolatot létesítve új, Oroszországtól független forrásokkal biztosítsa földgázellátását. Európa hosszú távon növekvő gázigényének kielégítéséhez nélkülözhetetlenek a nagyszabású vezetéképítések – tette hozzá Oettinger, aki szerint a Nabucco ügyében a végső döntés még az idén megszületik.

Jadranka Kosor horvát miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz kormányfő