Nem értik a dolgozók a szuperbruttót

A cégek bérszámfejtési osztályait kérdésekkel bombázzák a dolgozók a személyi jövedelemadó új szabályai miatt. Az első szuperbruttós borítéktól sokan többet vártak, főként a tájékozatlanabb, alacsony keresetű munkavállalók. Az új adóalap miatt kevesebb táppénz jár a korábbinál.

A dolgozók nagyon nehezen értik meg a szuperbruttó lényegét, hogymiért kell a korábbinál 27 százalékkal magasabb adóalap után megfi zetniük a személyi jövedelemadót – mondta a NépszabadságnakHorváthné Szabó Beáta. A PricewaterhouseCoopers (PwC) igazgatója szerint csalódottak a munkavállalók, mert a többségük szembesült azzal, hogy a nettó bére nem emelkedett jelentős mértékben. Az új rendszerrel csak azok járnak látványosan jól, akik átlag felett keresnek, vagyis a bruttó bérük meghaladja a 170 ezer forintot, majd kevesebbet vihetnek viszont haza a céges felső vezetői kategóriába tartozók, vagyis akiknek a havi másfél millió forintot meghaladja a bruttó bérük.

A cégek bérszámfejtési osztályain egymásnak adják a kilincset a reklamáló, értetlenkedő dolgozók, mert előzetesen nem tájékoztatták őket a munkáltatók a várható változásokról. Egy szalag mellett álló kétkezi munkásnak nehéz lett volna írásban elmagyarázni, miért számítják máshogy a fizetését – tette hozzá a PwC szakértője.

Az emberek többségét nem érdekli a szabály, csak az, menynyit vitt haza az adott hónapban. Hiába nyer pár ezer forintot az szja-változásokon, ha közben emelkedik a helyi közlekedés ára, alacsonyabb összegben kap étkezési jegyet, és a kemény tél miatt magas a fűtésszámlája.

A dolgozók jó része nem készült fel erre a rendhagyó változásra, és a munkáltatók sem tájékoztatták őket megfelelően – véli Borsik János. Az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke szerint a válság kapcsán azért kezdenek tudatosabbá válni a munkavállalók, információt kérnek a szabályokról, számolnak és kérdeznek.

Nagy címletet vártak

További elégedetlenséget szül majd a szuperbruttósítás intézménye a táppénzek kifizetésekor, mivel az új szabályok miatt a juttatás összege csökken – véli Horváthné Szabó Beáta. A betegszabadság, szülési szabadság idejére fizetett öszszeg után a munkáltatónak nem kell megfi zetnie a 27 százalékos járulékot, ennek ellenére a személyi jövedelemadót a szuperbruttósított adóalapból kell levonnia. Aki például tavaly egy hét betegszabadság után 35 ezer forintot kapott, az idén változatlan napi átlagkereset mellett 33 468 forintot kaphat.

Az alkotmánybírák állásfoglalása szerint a 27 százalék csupán korrekciós tényező, nem kapcsolódik a ténylegesen megfi zetett járulékhoz vagy egészségügyi hozzájáruláshoz, ezért minden esetben bruttósítani kell – hangsúlyozzaBoncsér Katalin. A KPMG adómenedzserének tapasztalatai szerint a törvény szövegéből ezt nem tudják kiolvasni az ügyfelek.

A nagy kavalkádban sokan nem tettek nyilatkozatot arról, hogy kérik év közben az adójóváírást , így kevesebb került a borítékukba, és csak a jövő évi adóbevalláskor igényelhetik vissza a túlfizetést. Ennek a tájékozatlan rétegnek ezer forint is számít, mert többségük egyik hónapról a másikra él – hangsúlyozzák a szakszervezeti vezetők.

A médiából tudatosan informálódó, főként a fővárosban dolgozó réteg tisztában volt a szuperbruttó lényegével, azzal, hogy csak az átlagkereset felett járnak lényegesen jobban, ráadásul megszokták, hogy mindig változik valami, így nem firtatták a januári bérszámfejtést – mondta lapunknak Héhn Miklós. Az RSM DTM Hungary partnere szerint a cégek is zökkenőmentesen át tudtak állni az új rendszerre, csak a programozóknak volt nehéz dolguk.

Nem zárult le a vita a melegétel-utalványról

– Hiába vonta vissza az APEH a melegétel-utalványokról szóló tájékoztatóját, a jogszerűnek tekinthető eljárás attól még ugyanaz marad, vagyis ezeket a jegyeket nem lehet hideg élelmiszerre, például párizsis zsemlére váltani a boltban – mondta a Népszabadságnak Vámos György. Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint ez a tavaly is érvényben lévő jogértelmezés azért vált fontossá, mert változtak az adózási feltételek, a nulláról 25 százalékra emelkedett a meleg-, közel 98 százalékra a hidegétel-utalványok adóterhe. Eddig sok kereskedő elfogadta a melegétel-jegyeket hideg élelmiszer vásárlása esetén is, mivel az adómentesség miatt senki sem ellenőrizte a felhasználást. – Arra kényszerítik az embereket, hogy drágábban ebédeljenek, rá adásul főként a kistelepüléseken lehetetlen meleg ételhez jutni a rövid ebédszünet alatt – tette hozzá Vámos György. A főtitkár szerint meg kellene szüntetni a hideg-meleg utalványokat, egyszerű étkezési jegyek bevezetésére lenne szükség, amit bármilyen élelmiszerre be lehetne váltani.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.