IMF: 2011-re is szorít majd a cipő
A nettó nemzetközi tartalékokat a harmadik negyedév végéig a vártnál jobban alakult mutatók és a várhatóan tovább javuló – de a sebezhetőséget teljesen fel nem számoló – külső finanszírozási feltételek nyomán felfelé igazítják. Ugyanakkor a központi kormányzati rendszer elsődleges pénzforgalmi egyenlegét lefelé módosítják, mégpedig elmaradt bevételek és a nagyobb munkanélkülijáradék-kiadások miatt.
Az IMF világossá teszi, hogy a fiskális fenntarthatóságot tekintve – amely kapcsán ugyanakkor elismeri, hogy az elmúlt egy évben „fontos előrelépést” észlelt – komoly kockázatokat lát a jövő évi magyar büdzsé kapcsán. Ezeket két típusba sorolja. Az egyiket a várthoz képest elmaradt idei jövedékiadó-bevételeknek, illetve a szerencsejáték-adó és a társasági adó körüli „gyengélkedésnek” tudja be.
A másik a tömegközlekedési szektor a vártnál nagyobb támogatásával kapcsolatos: „a tervbe vett reformok hatása bizonytalan, és elégtelen lehet ahhoz, hogy javítson a közösségi közlekedés jövedelmezőségén” – írja a jelentés. Mindez az IMF szerint a GDP fél százalékára apaszthatja a vésztartalékokat. A valutaalap a MÁV-ot külön is nevesítve részletezi aggodalmait a tömegközlekedés szerkezetátalakításával kapcsolatban. „Míg a reformok várhatóan bizonyos megtakarításokat eredményeznek rövid távon, a hatóságoknak erőteljesebben kell a strukturális elégtelenségekhez nyúlniuk. Az ilyen strukturális reformok hiányában a szektor továbbra is jelentős lyukat jelent az államháztartáson” – állapítja meg a jelentés.
Az IMF szerint a jövőre tervezett 3,8 százalékos hiánycél jelenti az adósságpályán a megfelelő fenntarthatóságot anélkül, hogy túlságosan visszafogná a gazdasági tevékenységet. Az előző, harmadik felülvizsgálathoz képest négy százalékponttal magasabbra, 137 százalékra várják a külső államadósság–GDP arány tetőzését, úgy, hogy 2014-re – árfolyamtényezőktől függően – ez az arány 112 százalékra essen vissza. Középtávon helyreállhat a gazdaság: a globális fellendülés és a munkát terhelő adók csökkenése exportnövekedést indít be.
Szokásos másik fő szempontja, a pénzügyi stabilitás kapcsán az IMF sürgeti a magyar bankfelügyeleti rendszer intézményi megerősítését. A javuló globális pénzpiaci feltételek és a növekvő bizalom a fiskális fenntarthatóságban együttesen „további óvatos kamatcsökkentésre adhatnak lehetőséget”. A negyedik felülvizsgálat 788 millió eurót szabadított fel a hitelkeretből, de ezt a kormány nem hívja le. Az ötödik felülvizsgálat február-márciusban esedékes.