"Egy külföldi cég leányvállalatánál dolgozom. Ez tapasztalatszerzés és ugródeszka. Az egy dolog, hogy mit tanultunk az iskolában; kijövök és újból lehet kezdeni a tanulást. Az első munkahely erre jó" - állítja egy természettudományi területen diplomát szerzett fiatal, akit a Diplomás Pályakövető Rendszer empirikus kutatási programjának keretében kérdeztek meg. Egy nemrégiben végzett műszakis pedig így nyilatkozott: "Itt leszek két évet, maradok ebben a munkakörben, aztán elmegyek máshová, ha itt a cégnél nem lehet váltani. A gyártósornak több része van, engem az egész érdekel, de most csak egy részével tudok foglalkozni. A két év alatt, amit jó eséllyel eltöltök itt, a másik részt is meg tudom tanulni, és akkor meg kéne pályázni egy vezető posztot, ha mindenben van tapasztalatom, rálátásom".

A tavalyi fókuszcsoportos vizsgálat az egy-két éve diplomázott hallgatók munkaerő-piaci tapasztalatairól és terveiről készült, két fővárosi és két vidéki egyetem: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a győri Széchenyi István Egyetem végzett hallgatóinak körében.

Kiderült: a friss diplomások elsősorban ugródeszkának tekintik első munkahelyüket, ahonnan a megszerzett tapasztalatok birtokában jó eséllyel tudnak pályázni egy jobban fizetett állásra vagy magasabb pozícióra. - A friss diplomások tehát nem támasztanak túlzott elvárásokat első munkahelyükkel szemben, a karrierépítésben fokozatosságra törekszenek és nem törnek rögtön a csúcsra - összegzi a vizsgálat tanulságait Polyacskó Orsolya szociológus a Diplomás pályakövetés 2. című kiadványban.

Ez persze lehetőségeikkel is összefügghet, hiszen a munkaadók álláshirdetéseikben legalább két-három év gyakorlati tapasztalatot várnak a pályázóktól, amivel egy friss diplomás csak ritkán rendelkezik. Már csak ezért is kifizetődő a tanulmányok alatti munkavégzés, ami a vizsgálati eredmények szerint általánossá vált a hallgatók körében. - Nekem nincs szakmai tapasztalatom, most végeztem el az egyetemet, viszont ott van tíz ember, akinek van. Amíg az ember nem szerzi meg a szakmába vágó tapasztalatokat, ha csak diplomája van, az semmire sem jó - panaszolta egy szociológia szakot végzett hallgató.

A pályakezdők többsége állítja: az egyetem mellett végzett munka - a céggel kialakított kapcsolat és a munkatapasztalat miatt - nagy szerepet játszott az elhelyezkedésben. A társadalomtudományi karokon végzett fiatalok kifejezetten szorgalmazták is, hogy az egyetem motiválja a diákokat a szakmai, gyakorlati tapasztalatok megszerzésére. Polyacskó Orsolya szerint valószínűleg azért éppen itt jelenik meg markánsan ez az igény, mert ezzel a diplomával igen változatos munkaköröket lehet betölteni, a végzettség szerteágazó munkaerő-piaci utakat tesz lehetővé. A munkaadók sokszor nincsenek tisztában a képzés tartalmával, és a hallgatók is nehezen tudják megfogalmazni szakmai identitásukat, vagyis azt, mihez is értenek.

A tanulmányok alatti munkavégzés másik hozadéka a kapcsolati háló. A fókuszcsoportba bekerült pályakezdők körében is általános vélemény, hogy Magyarországon leginkább kapcsolatokon és ismeretségeken keresztül lehet munkához jutni. Egy egészségügyi szakot végzett friss diplomás ezt válaszolta a felmérésben: "Hát engem most mindenki utálni fog, de beajánlottak oda. A konzulensemet fölkereste az ottani főorvos, hogy tud-e ajánlani gyógytornászt, és ő a munkám alapján beajánlott".

Az ismeretségek szerepe éppen az egészségügyi szakokon végzetteknél fogalmazódott meg a legerőteljesebben, és ebben a csoportban számoltak be a legtöbb elhelyezkedési, vagy munkahelyváltási nehézségről is. Ezen a területen ugyanis nagy számban vannak olyanok, akik több tízéves munkatapasztalat után szereztek diplomát, például diplomás ápoló szakon, ami inkább negatívan, mint pozitívan befolyásolta elhelyezkedési esélyeiket.

A műszaki, a gazdasági és a jogi területen végzettek viszont arról számoltak be, hogy viszonylag hamar és könnyen tudtak munkát találni. A jogászok esetében a tényekhez az is hozzá tartozik, hogy nagy részük ösztöndíjjal külföldi képzésben is részt vett, magas szintű nyelvtudással bír, és posztgraduális tanulmányokat is folytat - ezek vélhetően mind növelték elhelyezkedési esélyeiket.

A friss diplomások közül kevesen számoltak be arról, hogy munkaközvetítő irodák segítségét vették volna igénybe az álláskeresés során, a többség közvetlenül álláshirdetésekre jelentkezett. Ennek során számos stratégiát választottak, az önéletrajzok tömeges küldözgetésétől a megfelelő időzítés megválasztásáig. "Szerencsés voltam, mert egy hónapon belül elkezdtem dolgozni egy informatikai cégnél. A végzés után mindenki elkezdi tolni az önéletrajzokat mindenfelé, és akkor dömping van. Ezt próbáltuk kiküszöbölni, és fél évvel korábban elkezdtük küldözgetni az önéletrajzokat" - vázolta stratégiáját egy természettudományi szakot végzett fiatal.

Egy volt szociológushallgató egyedi utat válaszott: "Egy egyszerű kiscsávó - gondoltam -, mi az, ami egyedivé tesz, ami kiemel? És rájöttem, hogy itthon semmi, vagy legalábbis nagyon kevés. És akkor jött az ötlet: külföldön lehet, hogy számít valamit, hogy tudok magyarul. És elkezdtem olyan munkalehetőségeket keresni, ahol a magyar nyelv az elvárás."

A fókuszcsoportok tagjai hosszabb-rövidebb munka nélküli, munkakeresési periódusról is beszámoltak, de a beszélgetések idején egy kivétellel mindenki dolgozott.

Mintegy harminc hazai felsőoktatási intézményben kezdődhet el 2010 elején a diplomás pályakövetési rendszer kialakítása. A 480 millió forint értékű projekt célja a végzettek karrierjének, munkaerő-piaci elhelyezkedésének nyomon követése. A rendszer kialakításához az Oktatási és Kulturális Minisztérium háttérintézményeként működő Educatio Nonprofit Kft. nyújt szakmai támogatást és központi szolgáltatásokat.